A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Szükségünk van a gúla alapélének és oldalélének arányára. Legyen a gúla hatélű csúcsa , egy alapéle , a lapra -ben állított merőlegesnek az alapsíkon levő metszéspontja , továbbá -nek az alapsíkon levő vetülete . A gúla szabályossága folytán alaplapja szabályos hatszög és ennek a középpontja. A tengely körüli -os elfordítás a gúla mindegyik lapját a következő lapba viszi át, ezért a szerkesztett merőlegeseket is sorba egymásba, az új hatszöget is önmagába, így annak is középpontja. A két hatszög egybevágósága alapján (1. ábra). 1. ábra Legyen még az él felezőpontja , ekkor az sík az él felező merőleges síkja. -en is rajta van, mert és alapján a és háromszögek egybevágók, tehát , átfogóik egyenlők. És mivel a oldallap egyenesére is merőleges, azért derékszögű háromszög (2. ábra), és így
, és ebből , hiszen, mint ismeretes, . 2. ábra A 2. ábra két vetületben mutatja a testet, továbbá lapját és metszetét az alapsíkba forgatva.
Komornik Vilmos (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., III. o. t.) |
Jeney Edit (Elek, Gimn., II. o. t.) | Megjegyzések, 1. Lényegében ugyanígy | |
2. Számíthatunk abból is, hogy egyenlő szárú derékszögű háromszög, és átfogója az háromszögben is átfogó, a befogók pedig ismertek. 3. Gúlánkon az oldalélek és az alaplap közti szög egyenlő az oldalélek közti szöggel. Valóban, az oldallap területének kétféle kifejezése alapján, majd az derékszögű háromszögből: | |
|