Feladat: 1358. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1971/szeptember, 21 - 24. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Középpontos tükrözés, Merőleges affinitás, Párhuzamos szelők tétele, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül sokszögekben, Egyéb sokszögek geometriája, Aranymetszés, Térelemek és részeik, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/március: 1358. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. a) Az oldalak és átlók párhuzamos párokba állítása egyértelmű, mert az ABCDE ötszögben pl. az AB oldallal csak a CE átló lehet párhuzamos, hiszen a többi 4 átló kettesével A-ból és B-ből indul ki (1. ábra).

 
 
1. ábra
 

Elég lesz bizonyítani, hogy AD:BC=AC:ED, vagyis hogy két ugyanazon csúcsból kiinduló átló és a velük párhuzamos oldalak közti arány egyenlő. Ugyanis ötszögünknek egyik oldala sincs valamely tulajdonsággal megkülönböztetve a többiektől, így az adandó bizonyításban a betűk ciklikusan fölcserélhetők. A, B, C, D, E helyére rendre C, D, E, A, B-t írva eredményünkből CA:DE=CE:BA adódik, amit az előbbivel egybevetve AD:BC=CE:BA, vagyis a kérdéses arányok akkor is egyenlők, ha közös csúccsal nem bíró két átlót osztunk a velük párhuzamos oldallal. Eszerint az arány értéke mind az öt párhuzamos szakaszpárra nézve ugyanaz lesz.
Mármost a BE átlónak AC-vel és AD-vel való metszéspontját F-fel, ill. G-vel jelölve, a keletkezett paralelogrammákban BC=GD, ill. FC=ED, ennélfogva a párhuzamos szelők tételét az CAD szög száraira alkalmazva
ADBC=ADGD=ACFC=ACED,
amit bizonyítani akartunk.
b) Az öt arány közös x értékére a BF és EFC háromszögek hasonlósága alapján teljesül
x=BECD=BF+FEFE=BFFE+1=BACE+1=1x+1,x2-x-1=0,x=5+12(=1,618),(1)


hiszen a konvexség folytán F belső pontja az ötszögnek, ezért x=BECD>1, másrészt (1) másik gyöke negatív. Ezzel a megoldást befejeztük.
 

II. megoldás. Hosszabbítsuk meg mindegyik oldalt a vele nem szomszédos két oldalegyenessel való metszésig, és legyen a metszéspontok jele A', B', C', D', E' úgy, hogy ‐ a föltevés alapján ‐ az ACA'D, BDB'E, CEC'A, DAD'B és EBE'C négyszögek paralelogrammák. Így mindegyik oldalegyenes két új pontja egymás tükrös párja az illető oldal felezőpontjára nézve, pl. C' és E' az AB oldal felezőpontjára, hiszen C'A#EC#BE' (2. ábra).
 
 
2. ábra
 

Ezek alapján az AB oldal és a vele párhuzamos átló CE:AB=x arányát egymás utáni párhuzamos vetítésekkel és tükrözésekkel átvihetjük az AB egyenes más két szakaszának arányába:
x=ECAB=CD'BD'=BA'CA'=EA'DA'=DC'EC'==BC'AC'=BA+AC'AC'=BA+CECE=1x+1,


eszerint CE2=AB(AB+CE), x-re pedig ismét a fenti (1) adódik.
Eredményünket az ötszögnek kizárólag a föltevés szerinti tulajdonságából kaptuk ‐ sőt a párhuzamosságok közül csak 4-et használtunk fel (a CD és BE közöttit nem, hiszen nem szerepelt B', sem E') ‐ tehát az arány bármely ilyen ötszögben bármelyik átló és a vele párhuzamos oldal között ugyanekkora értékű.
 

III. megoldás. Tovább használjuk a II. megoldásban bevezetett jelöléseket. Nagyítsuk ki az ABCDE ötszöget a D' centrumból úgy, hogy az A csúcs képe E legyen, és jelöljük az új csúcsokat rendre A*-gal, B*-gal, C*-gal, D*-gal és E*-gal. E jelölés szerint A* azonos E-vel. Az AB egyenes képe az A*-on átmenő, AB-vel párhuzamos egyenes, vagyis EC; másrészt B* rajta van a D'B egyenesen, tehát B* azonos C-vel. Az AC egyenes képe az A*-on átmenő, AC-vel párhuzamos egyenes, vagyis ED; és mivel C* rajta van a D'C egyenesen, C* azonos A'-vel. Hasonlóan kapjuk, hogy E* azonos B'-vel, abból pedig, hogy D az E-n, illetve C-n átmenő, AC-vel, illetve BE-vel párhuzamos egyenes metszéspontja, következik, hogy D* a B', D, A' pontokat paralelogrammává kiegészítő pont (2. ábra).
Az A*B*C*D*E* ötszög A*B* oldala azonos az eredeti ötszög EC átlójával. Mivel ADA'C paralelogramma, B*C* egyenlő az AD átlóval, és hasonlóan kapjuk, hogy A*E* egyenlő BD-vel. Végül C*D*, illetve D*E* egyenlő DB'-vel, illetve DA'-vel, ezek pedig egyenlőek a BE, illetve AC átlókkal. Az ABCDE ötszög centrális hasonlóságából származó képének az oldalai tehát rendre egyenlőek az eredeti ötszög velük párhuzamos átlóival. Emiatt az eredeti ötszög bármely oldalának és a vele párhuzamos átlójának az aránya egyenlő az ABCDE, A*B*C*D*E* ötszögek megfelelő oldalainak az arányával, ami minden oldalra ugyanaz az érték, hiszen nem más, mint az alkalmazott nagyítás aránya.
Rátérünk ennek az aránynak a meghatározására. Az előbb mondottakból következik, hogy például
CD:BE=C*D*:B*E*,
ahol C*D* egyenlő BE-vel, B*E* pedig azonos CB'-vel, tehát egyenlő CD-nek és a DB'-vel egyenlő BE-nek összegével:
CD:BE=BE:(CD+BE).
Ebből az x=BECD hányadosra az (1)-gyel azonos
x=1x+1
másodfokú egyenletet kapjuk, melynek pozitív gyöke x=1+52.
 

IV. megoldás. Legyen S2 az ABCDE ötszög síkját az AB egyenesben metsző tetszőleges sík, A'B'C'D'E' pedig S2-ben egy olyan szabályos ötszög, melynek A', illetve B' csúcsa azonos A-val, illetve B-vel. Húzzunk párhuzamost C-n és E-n át a DD' egyenessel, és jelöljük ezek S2-vel alkotott metszéspontjait C*-gal, illetve E*-gal. Azt fogjuk megmutatni, hogy C* azonos C'-vel, E* pedig E'-vel (3. ábra).
 
 
3. ábra
 

Mivel ECAB, az EE*, CC* egyenesek által meghatározott sík párhuzamos AB-vel, és ugyancsak párhuzamos AB-vel ennek a síknak az S2-vel alkotott E*C* metszésvonala is.
Hasonlóan kapjuk AE és BD, illetve BC és AD párhuzamosságából, hogy AE*BD', illetve BC*AD', tehát E* az AE', C* pedig a BC' egyenesen van. Mivel az ABD' háromszög egyenlő szárú, az AB egyenes t felező merőlegesére tükrözve a háromszög önmagába megy át, ez a tükrözés az AB-vel párhuzamos C*E* egyenest is önmagába viszi át, a BC* egyenes képe pedig az AE* egyenes. Ezek szerint C* képe E*, és t az ABC*D'E* ötszög szimmetriatengelye. A fentiekhez hasonlóan CD és BE párhuzamossága maga után vonja C*D' és BE* párhuzamosságát, ebből pedig következik (anélkül, hogy a DE és AC párhuzamosságára vonatkozó feltételt használnánk), hogy D'E* és AC* is párhuzamosak.
Ha a C*, E* pontokat úgy mozgatjuk a BC', AE' félegyeneseken, hogy közben C*E* párhuzamos AB-vel, akkor B-től, illetve A-tól távolodva a D'AC* szög monoton csökken, az AD'E* szög monoton nő, tehát ez a két szög a C*E egyenesnek csak egyetlen helyzeténél lehet egyenlő. Ez be is következik, ha C* azonos C'-vel, E* pedig E'-vel, tehát ekkor és csakis ekkor lehet AC* párhuzamos E*D'-vel, előrebocsátott állításunkat ezzel bebizonyítottuk.
Igaz a párhuzamos szelők tételének a következő általánosítása (melynek bizonyítását az olvasóra hagyjuk). Ha PQ és RS párhuzamos szakaszok az S1 síkban, és a végpontjaikon át S2-t metsző, egymással párhuzamos egyeneseket fektetünk, melyek S2-t rendre a P', Q', R', S' pontokban metszik, akkor PQ:RS=P'Q':R'S'. Emiatt az ABCDE ötszög oldalainak a velük párhuzamos átlóival alkotott aránya egyenlő az ABC'D'E' ötszög megfelelő szakaszainak az arányával, ami (5+1):2.
 

Megjegyzések. 1. A IV. megoldás módszerével könnyen bizonyítható, hogy ha A, B, D a sík tetszőleges pontjai (melyek nincsenek egy egyenesen), akkor mindig található egy és csakis egy C, E pontpár a síkon úgy, hogy az ABCDE ötszögre teljesüljenek a feladat feltételei. Azt is láttuk a II. és a IV. megoldásban, hogy elegendő 4 átló-oldal-pár párhuzamosságát feltenni, ebből már következik az ötödik pár arányának egyezése és párhuzamos volta.
2. A II. és a III. megoldásban azt kaptuk, hogy a vizsgált ötszögek oldal : átló aránya egyenlő az átló: (oldal+átló) arányával. Azt mondjuk, hogy ha egy kisebb és egy nagyobb szakasz aránya egyenlő a nagyobbik és az összegük arányával, akkor a két szakasz aránya ,,folytonos arány.'' (Az elnevezést az indokolja, hogy ‐ amint az könnyen látható ‐ a mondott tulajdonság öröklődik a hosszabbik szakaszból és a két szakasz összegéből álló párra.) Adott szakasz folytonos arányú részekre való osztását pedig ,,arany metszésnek'' nevezzük. Ez a tulajdonság könnyen ellenőrizhető a megoldásunkban kapott (5+1), 2 szakaszhosszakra, és megoldásainkban azt is láttuk, hogy a (5+1):2 arány az egyetlen folytonos arány.
3. A IV. megoldásban alkalmazott párhuzamos vetítést affinitásnak nevezik. Láttuk, hogy a vizsgált ötszögek mindig előállíthatók egy szabályos ötszög affin képeként, ezért ezeket az ötszögeket ,,affin szabályos ötszögnek'' is szokták nevezni.