|
Feladat: |
1354. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bicsák L. , Boros P. , Boruzs Mária , Császár Gy. , Domokos Mária , Handbauer R. , Hasenfratz Anna , Jeney Edit , Lukács G. , Máthé Sarolta , Meszéna G. , Oláh Vera , Prőhle P. , Schvarcz T. , Szalay Imre , Szalay Péter , Vass Éva |
Füzet: |
1971/szeptember,
16 - 17. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Logikai feladatok, Tizes alapú számrendszer, Szakaszos tizedestörtek, Számjegyekkel kapcsolatos feladatok, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1971/március: 1354. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a hányados egész része , azaz továbbá a megállapítása utáni maradék (nem a jegyekkel megadva) vagyis Az a követelmény, hogy a tizedes vessző utáni jegy, valamint a rá következő , , az ötödik és további jegyekben megismétlődjék, akkor és csak akkor teljesül, ha a negyedik (a ) tizedesjeggyel végzett mellékszámítás után a maradék ismét . A négy db jegy ,,levétele'' összefogfalva azt jelenti, hogy -et a számmal osztva hányadosul a számot és maradékul ismét -et kapjuk:
Az utolsó tört az előtte álló törtnek bővített alakja, tehát a háromjegyű szám osztója -nek. -nek a -es tényezőt nem tartalmazó legnagyobbik osztója , csak kétjegyű, azért , ami háromjegyű, osztható a -gyel. Tehát a , és valamelyike, mindegyikük alakú, így az betű helyére mindenesetre a számjegy lép, értéke pedig , vagy . E három lehetőséget ebben a sorrendben külön-külön tekintjük, de mindjárt együtt kimondjuk, hogy így -ben a bővítő tényező rendre , ill. . esetén (hiszen ), így , , viszont a egyenlőség lehetetlen, mert a bal oldal utolsó jegye , a jobb oldalé pedig . Hasonlóan két betű egyenlőségére vezet a értékkel való próbálkozás is. Ekkor ugyanis egyrészt , másrészt -ből és alapján , tehát . Ezeket egybevetve , és , amint mondottuk. Ezek szerint csak fölvételével várható megoldás. esetén föl fogjuk használni, hogy -nek százas és egyes helyi értékű jegye egyenlő (ide értve azt is, ha csak kétjegyű, és a mondott két számjegye zérus). Ez , azaz esetén maga , ha pedig , akkor bal oldalán a százas helyi értékbeli számjegyek alapján , s mivel ugyanezek állnak az egyes értékű helyeken is, azért az kivonás valóban maradékátvitel nélkül végezhető el: , ahol . Ez az esetekben is relatív prím a nevezőhöz képest, különben ugyanis -nél nagyobb közös osztójukkal is osztható volna. Másrészt alapján . Nem lehet azonban sem , sem , mert a , ill. egyenlőségre vezetnek, tehát csak az értékről lehet szó. Ekkor -ból és az , , , , , számjegyek valamelyike. Mármost és esetén nem relativ prím -hoz képest, és esetén a szorzatnak nem mindegyik számjegye különböző, esetén is -nek adódik. A maradó érték pedig megfelel: hiszen a hányados egész részét nem korlátozza a számjegyek különbözőségének követelménye. Megfelel a hozzáadásával adódó érték is: , viszont hozzáadásával , foglalt számjegy. |
|