A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Elég belátnunk a következőket. Ha állandó szögsebességgel mozog -en, akkor ugyanakkora szögsebességgel leírja -t (a forgás irányát is természetesen hozzáértve a szögsebességekhez. Ebből ugyanis -re ugyanez következik ( helyére -t írva), tehát a ív és húr hossza a mozgás folyamán nem változik.
Legyen kiinduló pontja , az sugár által az időegység alatt súrolt szög ( a középpontja, , 2) és messe az egyenes -t -ban, ez tehát a kiindulópontja. időegység elteltével a szög nagysága , a szögé , ugyanekkora a szög vagy ezt -ra egészíti ki, és a szög ismét . Állításunkat bebizonyítottuk. Amikor áthalad -n, -t természetesen -nek -beli érintője metszi ki és az -tól különböző pont. Amikor viszont a -t érinti, akkor azonos -val. Nem állhat fenn egyszerre a két érintés, különben , és érintenék egymást, és nem létezne a előállításában szereplő közös pontjuk.
|