A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Első lépésül a szimmetriatengelynek az nyolcszöghöz és egymáshoz viszonyított helyzetét kell tisztáznunk. Legyenek egymás utáni csúcsai , , , , , , , és a kiindulási kör középpontja . Mivel az és egyenesek érintik -t, azért egymás tükörképei az egyenesre mint tengelyre. Megmutatjuk, hogy az -nek is tengelye. a -nak mindenesetre tengelye. Másrészt az adatok szerint oldalai közt csak egyféle hosszúság lép föl, így , a , csúcsok is egymás tükrös párjai; ezért a belőlük -hoz húzott második érintők, a és egyenesek is, és alapján a , csúcsok is egymás képei -ra. Tovább ugyanígy a , egyenesek, a , csúcsok, végül a , egyenesek is páronként egymás képei, ezért rajta van az egyenesen, ez tehát valóban szimmetria-tengelye -nek, és egyben átlója is, két szemben fekvő csúcsot köt össze. Ugyanígy adódik a betűk ciklikus fölcserélésével, hogy a , és átlóira nézve is szimmetrikus. Így ez az a tengely, amiről a feladat föltevése szólt, más tengely tehát nincs is. Mind a négy tengely átmegy -n.
Meggondolásunk szerint a , , átlók merőlegesek -re, és hasonlóan , merőlegesek -re, tehát a idom derékszögű négyszög. És mivel még ugyanígy ennek és átlói merőlegesek egymásra, azért négyzet, a négy tengely közül bármelyik kettő vagy vagy szöggel hajlik egymáshoz. A betűk kellő cseréjével ugyanez áll -re és e 4‐4 csúcs egy-egy, az körüli körön van. Nem lehet e két kör azonos egymással, különben az háromszög egyenlő szárú lenne, és ez a háromszög, valamint is szimmetrikus lenne felező merőlegesére, ami különböző a talált tengelyektől. 2. Jelöljük , hosszát -val, illetve -vel, -nek -n levő vetületét -vel, vetületét -n -vel, ekkor a mondottak szerint és . Az háromszögből | | (1) | és az háromszög területének kétféle kifejezéséből | | Az utóbbit (1)-be helyettesítve és a (2), (3) rendszerből, fölismerve, hogy és kapjuk: | |
Megállapodhatunk, hogy legyen , ekkor -nek azok az átlói, amelyek a mondott négyzeteknek is átlói, ill. oldalai
(és ekkor , tehát konvex), továbbá | |
Végül az az átló, amely a kisebb és a nagyobb négyzet egy-egy legtávolabbi csúcsát köti össze: | | Az , , , , hosszúság a szimmetriák alapján rendre , , , , átló hosszát adja meg, ez együtt átló, ennyi átlója van minden konvex nyolcszögnek, eszerint a feladat megoldását befejeztük.
Megjegyzések. 1. Az adat és az eredmény egybevetéséből érdekes egyszerű eredményként egység. Kiadódik ez ‐ a számos megoldó által használt tangens-addíciós összefüggés nélkül is: legyen még vetülete -n , ekkor jelöléssel | | alapján | | innen pedig az hányadost kiküszöbölve | | (a kisebbik gyök, mivel miatt ). 2. Megállapíthatjuk a szimmetriatengely kölcsönös helyzetét anélkül is, hogy kihasználnánk körnek az oldalakkal való érintkezését és az oldalak egyenlőségét, de természetesen hosszabb meggondolással. Vázoljuk ennek lépéseit: nem lehet két párhuzamos a tengelyek közt, tehát bármelyik két tengely metszi egymást; bármelyik tengelyre nézve a többi 3 tengely tükörképe is tengely, így egyikük önmagába megy át, a másik kettő egymásba; eszerint a 4 tengely két egymásra merőleges párba kapcsolódik, bármelyik pár felezi a másik pár közti 4 szöget, ezért a szögek többszörösei. 3. Mindenesetre bizonyítani kellett volna valahogyan a tengelyek helyzetéről csak mintegy "megérzés alapján'' kimondottakat. Az érkezett dolgozatok viszont rögtön ezzel kezdődtek; jobb esetben ennyi bevezetéssel: "könnyű belátni, hogy ''. 4. Nyolcszögünk csak konvex lehet. Ha ugyanis hurkolt lenne, a kerületen végigjárva, egységnyi úttal -szor járnánk körül -t, holott annak a kerülete egység. |