A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Törtünk így alakítható: | | tehát akkor és csak akkor nem egyszerűsíthető, ha az utolsó alak második törtje ‐ jelöljük -vel ‐ nem egyszerűsíthető. csak az számnak valódi (azaz -nél nagyobb) olyan osztójával egyszerűsíthető, amely egyszersmind vagy külön az -nek, vagy pedig külön az -nek is osztója, ugyanis olyan osztója nem lehet -nek, amely -nek is és -nek is osztója volna, hiszen az utóbbiaknak, két szomszédos természetes számnak, nincs valódi közös osztója. Mármost és valódi közös osztói egyszersmind különbségüknek, -nek is osztói, vagyis egyszerűsítése akkor és csak akkor nem lehetséges, ha nem osztható -vel, az osztás maradéka . Hasonlóan és valódi közös osztója csak lehet ‐ különbségüknek, -nak egyetlen valódi közös osztója ‐, tehát akkor és csak akkor nem egyszerűsíthető, ha nem osztható -mal. Más szóval: ha az osztás maradéka vagy , vagyis ha az osztás maradéka vagy . A két feltétel egybefoglalható, ha -nek -vel és a -mal való osztási maradéka helyett a -tal való osztási maradékát tekintjük. Ebből a szempontból minden egész szám a következő alak valamelyikébe tartozik: , , , , , , ahol egész szám. Az első föltételnek csak a 2., 4. és 6. alak felel meg, a másodiknak az 1., 2., 4. és 5. alak, tehát mindkettőnek csak a 2. és 4. alak. Mindezek szerint a vizsgált tört az és az alakú természetes számok esetében nem egyszerűsíthető, minden egyéb esetben egyszerűsíthető.
Gáll Márton (Budapest, Arany J. Gimn. és Ált. Isk., 8. o. t.) |
|
|