A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az adott egyenes , a pontok és , egy az -n és -n átmenő kör , és ennek -vel közös pontjai , .
Az utóbbi két pont létezik és egymástól különböző, mert az -t és -t szétválasztja, tehát -t is két ívre vágja szét. Így és , mint húrjai, metszik egymást egy belső pontjukban, és ismert tétel szerint . Itt helyzete és a jobb oldal értéke független megválasztásától, tehát ugyanez áll a bal oldal értékére is. ‐ A feladat szerint úgy kell megválasztanunk -t, hogy értéke a lehető legkisebb legyen. Alkalmazzuk a pozitív számok mértani és számtani közepének nagyságviszonyára ismert tételt két darabjára. A fentieket is felhasználva | | és a bal oldal akkor és csak akkor nem haladja meg a jobb oldal (állandó) értékét, vagyis értéke akkor a legkisebb, ha a két darab egyenlő, , tehát felezi az húrt. Eszerint a legrövidebb húrt kimetsző kör középpontja egyrészt az -ben -re emelt merőlegesen van, másrészt természetesen az húr felező merőlegesén, vagyis e két merőleges metszéspontja. Ezzel eljárást is adtunk megszerkesztésére. Az metszéspont és egyértelműen meg vannak határozva, mert nem párhuzamos -vel, így és sem párhuzamosak, és sugara .
Fodor Éva (Makó, József A. Gimn., II. o. t.) | Lásd pl.: Horvay Katalin‐Pálmay Lóránt: Matematika a gimn. és szakközépisk. II. o. számára. 4. kiadás. Tankönyvkiadó. Budapest. 1970. 175. o. 246. feladat. |