Feladat: 1313. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Filep János 
Füzet: 1971/február, 66 - 67. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szorzat, hatványozás azonosságai, Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/május: 1313. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Első ránézésre látható, hogy ha a=εc és b=εd, vagy ha a=εd és a=εc, ahol ε=1 vagy ε=-1, akkor a bal oldalon álló két tag (a műveleti mínuszjel nélkül) azonos egymással, tehát egyenletünknek minden valós szám gyöke. Ebben az esetben a feladat állítása nem igaz, ezért fel kell termünk, hogy a bal oldal két tagja nem azonosan egyenlő.
Szorozzuk össze az ismeretlent tartalmazó tényezőket, és a második tagot vigyük át a jobb oldalra:

(a+b)2{x2+x(c2+d2)+c2d2}=(c+d)2{x2+x(a2+b2)+a2b2}.
Vonjunk ki mindkét oldalból x(a+b)2(c+d)2-t, ezzel elérjük, hogy az ismeretlent tartalmazó tényezők is teljes négyzetté válnak:
(a+b)2{x2-2cdx+c2d2}=(c+d)2{x2-2abx+a2b2},(a+b)2(x-cd)2=(c+d)2(x-ab)2.



Két szám négyzete akkor egyenlő, ha e számok egyenlőek, vagy egymás (-1)-szeresei. Ennek megfelelően két eset lehetséges:
11111111111111(a+b)(x-cd)(c+d)(x-ab)a)111111111111(a+b)(x-cd)=(-c-d)(x-ab),b)


illetve a két eset egybeolvad, ha a+b=c+d=0. Ekkor (1)-ben nem lép föl x, a kérdés tárgytalan.
Mindkét esetben legföljebb elsőfokú egyenletet kaptunk x-re, így x ‐ ha egyáltalán létezik ‐ mindenesetre a négy alapművelettel számítható ki az a, b, c, d paraméterekből, amint feladatunk állítja.
II. Ami a gyök konkrét kifejezését illeti, a fenti két eset szerint rendre
111111x=(a+b)cd-(c+d)ab(a+b)-(c+d),hacsaka+bc+dill.a)111111x=(a+b)cd+(c+d)ab(a+b)+(c+d),hacsaka+b-(c+d).b)



A kizárt esetekben, amennyiben
|a+b|=|c+d|0,(2)
(1)-et ezek négyzetével egyszerűsítve x2 is kiesik, és az egyetlen gyök
x=a2b2-c2d2(c2+d2)-(a2+b2),
racionális kifejezés. Ennek nevezője így is írható:
(c+d)2-2cd-(a+b)2+2ab=2(ab-cd),
ami csak az ab=cd esetben válik 0-vá ‐ és akkor a számláló is 0, ez a feltétel azonban (2)-vel összekapcsolva csak a már eredetileg kizárt esetekben teljesül, hiszen két szám értékét összegük és szorzatuk egyértelműen meghatározza. Az abcd esetben még egyszerűbben
x=ab+cd2
(az alakítás nem érinti már belátott racionális voltát).
 

Filep János (Budapest, I. István Gimn., II. o. t. )