A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Első ránézésre látható, hogy ha és , vagy ha és , ahol vagy , akkor a bal oldalon álló két tag (a műveleti mínuszjel nélkül) azonos egymással, tehát egyenletünknek minden valós szám gyöke. Ebben az esetben a feladat állítása nem igaz, ezért fel kell termünk, hogy a bal oldal két tagja nem azonosan egyenlő. Szorozzuk össze az ismeretlent tartalmazó tényezőket, és a második tagot vigyük át a jobb oldalra: | | Vonjunk ki mindkét oldalból -t, ezzel elérjük, hogy az ismeretlent tartalmazó tényezők is teljes négyzetté válnak:
Két szám négyzete akkor egyenlő, ha e számok egyenlőek, vagy egymás -szeresei. Ennek megfelelően két eset lehetséges:
illetve a két eset egybeolvad, ha . Ekkor (1)-ben nem lép föl , a kérdés tárgytalan. Mindkét esetben legföljebb elsőfokú egyenletet kaptunk -re, így ‐ ha egyáltalán létezik ‐ mindenesetre a négy alapművelettel számítható ki az , , , paraméterekből, amint feladatunk állítja. II. Ami a gyök konkrét kifejezését illeti, a fenti két eset szerint rendre
A kizárt esetekben, amennyiben (1)-et ezek négyzetével egyszerűsítve is kiesik, és az egyetlen gyök | | racionális kifejezés. Ennek nevezője így is írható: | | ami csak az esetben válik -vá ‐ és akkor a számláló is , ez a feltétel azonban (2)-vel összekapcsolva csak a már eredetileg kizárt esetekben teljesül, hiszen két szám értékét összegük és szorzatuk egyértelműen meghatározza. Az esetben még egyszerűbben (az alakítás nem érinti már belátott racionális voltát).
Filep János (Budapest, I. István Gimn., II. o. t. ) |
|