Feladat: 1292. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1970/december, 208 - 209. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Beírt kör, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül háromszögekben, Alakzatba írt kör, Ellenpélda, mint megoldási módszer a matematikában, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/január: 1292. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Nevezzük T tulajdonságúnak a háromszöget, ha beírt körének középpontja egyenlő távolságra van (legalább) két oldalfelező ponttól. Minden egyenlő szárú háromszög nyilvánvalóan T tulajdonságú, a kérdéses oldalak szerepére a szárakat véve.
Másrészt könnyű adni különböző oldalú, T tulajdonságú háromszöget is: ilyen a jól ismert, ún. ,,egyiptomi'' derékszögű háromszög, melynek két befogója 3 és 4, átfogója 5 egységnyi (1. ábra).

 
 
1. ábra
 

Ugyanis beírt körének sugara az ismert képlet szerint ϱ=t/s=1 egység, 1/4 része a hosszabbik befogónak, ezért középpontja rajta van a 3 egységnyi befogó és a vele párhuzamos középvonal közti sáv szimmetriatengelyén, a 3 és 5 egységnyi oldalak felezőpontjai pedig egymás tükörképei e tengelyre nézve, mert összekötő egyenesük párhuzamos a 4 egységnyi befogóval, tehát merőleges a tengelyre; így ez a két felezőpont egyenlő távolságra van a kör középpontjától.
Már ez az egyetlen ellenpélda elég ennek kimondásához: a feladatban megadott tulajdonságból nem következik, hogy a háromszögben van két egyenlő oldal. Ezzel a feladat kérdésére megadtuk a választ.
 

II. megoldás. Ha egy háromszög eleget tesz a feladatban leírt követelménynek, válasszuk úgy a betűzését, hogy beírt körének O középpontjától az A és B csúccsal szemben fekvő oldal A1, ill. B1 felezőpontja legyen egyenlő távolságra, legyen továbbá a kör érintési pontja az oldalon A0, ill. B0. Az OA1A0 és OB1B0 derékszögű háromszögek OA1=OB1 és OA0=OB0 alapján egybevágók, és így (2‐4. ábrák):
B0B1=A0A1.

 
2. ábra
 
 
 
3. ábra
 
 
 
4. ábra
 

E két szakasz kifejezhető az A0C=B0C szakasszal, közös hosszuk, mint ismeretes, s-c, CA1=a/2-vel és CB1=b/2-vel, ha tudjuk, hogy A0 és A1, valamint B0 és B1 közül melyik van közelebb C-hez:
A0A1={CA1-CA0=a2-(s-c),haCA1CA0,CA0-CA1=(s-c)-a2,haCA1<CA0;
B0B1={b2-(s-c),haCB1CB0,(s-c)-b2,haCB1<CB0.

A 2‐2 lehetőség 22=4-féleképpen állítható párba. Mindkétszer az alsót, vagy mindkétszer a felsőt véve:
a2-(s-c)=b2-(s-c),
amiből a=b, a háromszög egyenlő szárú (magas, ill. lapos, 2‐3. ábrák); ha pedig A0A1-re a felső, B0B1-re az alsó lehetőséget vesszük (amiből a>b, hiszen 2(s-c) köztük levő érték):
a2-(s-c)=(s-c)-b2,akkorc=a+b2(1)
(a hátra levő 4. párba állítás ugyanerre vezet, de a<b adódik, az egyenrangú szerepet játszó betűk fölcserélődnek, ez tehát nem lényegesen különböző eset), azaz a feltevésbeli OA1=OB1-ben nem szereplő oldal a másik kettőnek számtani közepe (és a>c>b).
Fenti meggondolásunk megfordításával könnyen belátható, hogy (1)-ből is következik, hogy CA1=CB1. Abból tehát, hogy a beírt kör középpontja egyenlő távolságra van két oldal felezőpontjától, nem következik, hogy a háromszög egyenlő szárú, csak annyit mondhatunk, hogy ebben az esetben a háromszög vagy egyenlő szárú, vagy az egyik oldal a másik kettő számtani közepe. (Szabályos háromszögeknél e kettő persze egyszerre teljesül.)