A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az adott kifejezés értéke az háromszög csúcsaiban rendre , , . Tegyük fel a továbbiakban, hogy a háromszög csúcsaitól különböző pont. Forgassuk el a szakaszt körül úgy, hogy a -be jusson, legyen új helyzete , eszerint . Az elforgatás szöge , ezért szabályos háromszög, és így . Függvényünk értéke így kifejezhető a , , pontok közti szakaszokkal: . Ha ez a három pont nincs egy egyenesen, akkor a háromszög‐egyenlőtlenség miatt a függvény értéke pozitív. Akkor is pozitív a függvény értéke, ha a pontok egy egyenesen vannak, de nincs a szakaszon, hiszen ekkor vagy a , vagy a szakasz tartalmazza a szakaszt. Ha pedig a szakaszon van, akkor a függvény értéke . A függvény minimuma (figyelembe véve a csúcsokban felvett értékeit is) ezek szerint , és ezt akkor veszi fel, ha az vagy a csúccsal azonos, vagy ha a szakaszon van (1 ábra). 1. ábra Ez utóbbi esetben -t a körül -kal elforgatva a szakasz pontját kapjuk, tehát . A félegyenest ugyanolyan irányú és nagyságú forgatás viszi a félegyenesbe, mint amekkora a félegyenest viszi -be, hiszen mindkét forgatás -os és ellentétes irányú az előbb alkalmazott forgatással. Emiatt és ugyanazon az szakasz feletti, nyílású látóköríven vannak, vagyis az háromszög köré írható kör -t tartalmazó ívén van. Mivel , ennek csak az egyik fele, a -t nem tartalmazó ív jöhet szóba. Ha a -nak a -t nem tartalmazó ívén van, akkor -t körül -kal elforgatva a szakasz pontját kapjuk, mely -nek körüli -os forgatásával is előállítható, ekkor tehát az adott függvény értéke valóban . Láttuk, hogy a függvény értéke akkor is , ha a mondott ív végpontjaival azonos, tehát az adott függvény a kör -t nem tartalmazó zárt ívén veszi fel a minimumát (2. ábra). 2. ábra |