A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A nevező két tagjában a két-két tényező mindegyike nemnegatív, és csak esetén válik 0-vá. Ez az egyetlen olyan , értékpár, amely mellett a kifejezés nincs értelmezve, ezt kizárjuk. A nevező alábbi alakjában: | | a 2. és 3. tag közös tényezőjét kiemelve a zárójelben az 1. tag 2. tényezője adódik, így Itt a zárójelbeli kifejezés tovább nem alakítható szorzattá, mert láttuk, hogy csak akkor 0, ha , ha pedig két (elsőfokú) tényező szorzataként volna írható, akkor mindegyik tényezőhöz volna olyan , értékpár, amely mellett annak a tényezőnek az értéke 0 volna, és így a szorzat is eltűnne. Ezek szerint a tört csak -tel vagy magával -tel lehet egyszerűsíthető. Próbát téve a könnyű számításra vezető , értékpárral, , a számláló pedig , ez sejteni engedi, hogy egyszerűsíthetünk -mel. -vel viszont nem várható, hogy egyszerűsíthessünk, hiszen nem osztható -tel. A számláló kifejtése és kellő átcsoportosítása igazolja sejtésünket:
az új zárójelből viszont már nem emelhető ki , mert így alakítható: | | és itt a 2. tag nem osztható -mel. Ezek szerint a tört egyszerűsített alakja:
Szeredi János (Budapest, II. Rákóczi F. Gimn., II. o. t.) | Kiss György (Győr, Czuczor G. Bencés Gimn., II. o. t.) | Megjegyzés. Könnyen adódnak a szorzattá alakítások abból az észrevételből is, hogy a kifejezés értéke nem változik, ha -t és -t fölcseréljük. Ilyen esetekben célszerű új változóknak venni az eredeti változók összegét és szorzatát. Ezekkel a nevező | | a számláló pedig
|