A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Vezessük be átmenetileg a következő jelöléseket: Ezekkel
végül az eredeti változókra visszatérve | |
Látjuk, hogy a kifejezés nem függ -től.
Zentai István (Budapest, Móricz Zs. Gimn., I. o. t.) |
Varga Mária (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., I. o. t.) |
II. megoldás. első tagja ( tényezős szorzata) részbeni kifejtéssel így alakítható:
És mivel második tagja úgy áll elő az elsőből ‐ és a harmadik is a másodikból ‐, hogy minden egyes , , , betű helyére rendre a , , , betűt írjuk, azért a további két szorzat:
Könnyen belátható, hogy további kifejtéssel a 3. oszlopban együtthatója , ugyanígy -é is (a 2. és 3. oszlopban külön-külön is), továbbá, hogy az 1. és 2. oszlopból a -t nem tartalmazó rész is . Eszerint csupán a 3. oszlopból, mindjárt tovább alakítva
Az utolsó alakításban azt a felismerést használtuk fel, hogy a{}-ben álló kifejezést -re vonatkozó, -ra redukált másodfokú egyenlet bal oldalának tekintve, ennek gyökei és . III. megoldás. Kifejezésünk bármelyik betűre mint változóra nézve legföljebb másodfokú polinom. Tekintsük polinomjának, ekkor alakban írható, ahol az együtthatója, és pedig a polinom zérushelyei. Könnyű belátni, hogy helyére -t, vagy -t helyettesítve adódik pl. esetén első tagja , a másik kettő pedig csak az első tényezőkben különbözik, ezek összege pedig ), tehát , . Továbbá együtthatója | | tehát
Reiczigel Jenő (Budapest, Fazekas M. Gimn., II. o. t.) |
|