Feladat: 1277. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Balogh Zoltán 
Füzet: 1970/május, 200 - 202. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Maradékos osztás, Oszthatósági feladatok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1969/november: 1277. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Elég azt megmutatni, hogy N=2n2-31 alakú szám nem osztható a 2, 3, 5 és 7 egyjegyű prímszámokkal semmilyen egész n esetén sem, hiszen ha osztható volna pl. 6-tal, akkor 2-vel is, 3-mal is osztható volna. A 2-es osztóra nyilvánvaló az állítás, N mindig páratlan.
Egy különbség akkor és csak akkor osztható egy d számmal, ha d-vel osztva a tagjait, egyenlő maradékok lépnek fel, azaz ha

a=q1d+résb=q2d+r(0r<d),
akkor
a-b=(q1-q2)d;
és fordítva, ha
a-b=q3d(és ismétb=q2d+r),
akkor
a=(a-b)+b=(q3+q2)d+r.

Ennek alapján a 3, 5 és 7 osztók esetében külön-külön vizsgáljuk 2n2 és 31 maradékát.
3-mal osztva, n legkisebb nem negatív maradéka 0, 1 vagy 2, azaz n=3k vagy 3k+1 vagy 3k+2, ahol k egész, így n2=9k2=33k2, ill. 9k2+6k+1=3(3k2+2k)+1, ill. 3(3k2+4k+1)+1, vagyis az n2:3 osztás maradéka 0 vagy 1, így a 2n2:3 osztásé 0 vagy 2, tehát nem 1, mint a 31:3 osztásé. Eszerint N sohasem osztható 3-mal.
Célszerűbb a legkisebb abszolút értékű maradékot tekinteni. Így n=3k+2=3(k+1)-1=3m-1 és n2=3(3m2-2m)+1, mint az n=3k+1 esetben. A további osztók esetében az egyenlő abszolút értékű maradékok esetét párokba kapcsoljuk.
Az 5-ös osztó szempontjából n=5k, vagy 5k±1, vagy 5k±2, és így
2n2=510k2,ill.5(10k2±4k)+2,ill.5(10k2±8k+1)+3,


tehát a 2n2:5 osztás legkisebb nem negatív maradéka 0, 2 vagy 3, viszont 31-et osztva 1 marad, így N sohasem osztható 5-tel.
Ugyanígy n=7k, 7k±1, 7k±2, 7k±3 szerint
2n2=7(14k2),ill.7(14k2±4k)+2,ill.7(14k2±8k+1)+1,ill.7(14k2±12k+2)+4,


a legkisebb nem negatív maradék rendre 0 vagy 2 vagy 1 vagy 4, ezzel szemben a 31:7 osztás maradéka 3, tehát N sohasem osztható 7-tel. Ezzel ‐ az előrebocsátottak értelmében ‐ az állítást bebizonyítottuk.
Ugyanígy látható be, hogy 11-gyel sem osztható egyetlen N alakú szám sem, de ezt 13-ra már nem mondhatjuk: n=10 esetén 2n2-31=169=132. Eszerint 2n2-31 alakú számnak nincs 13-nál kisebb valódi osztója.
 

II. megoldás. Keressünk az N=2n2-31 szám közelében az egyjegyű prímszámokkal osztható számot. Az
A=2n2,B=2n2-2,C=2n2-8,D=2n2-18
számok szorzata:
K=ABCD=16n(n-3)(n-2)(n-1)n(n+1)(n+2)(n+3)
osztható hét egymás utáni szám, ti. n-3, n-2, ..., n+2 és n+3 mindegyikével, K tehát osztható 2-vel is, 3-mal is, 5-tel is és 7-tel is. Emiatt az A, B, C, D számok között is van 2-vel osztható, van köztük 3-mal osztható, van köztük 5-tel osztható, és van köztük 7-tel osztható is. Bármelyik is osztható közülük ezekkel a számokkal, N nem lehet osztható velük, hiszen az
A-N=31,B-N=29,C-N=23,D-N=13
különbségek egyike sem osztható a 2, 3, 5, 7 számok egyikével sem. Ezzel feladatunk állítását bebizonyítottuk.
Ha az A, B, C, D számokhoz hozzávesszük az
E=2(n+4)(n-4)=2n2-32,F=2(n+5)(n-5)=2n2-50
számokat, a fentihez hasonló meggondolással kimutathatjuk, hogy N nem osztható 11-gyel sem, hiszen sem a fenti A-N, B-N, C-N, D-N különbségek, sem az
E-N=1,F-N=19
különbségek nem oszthatók 11-gyel.
Balogh Zoltán (Debrecen, Fazekas M. Gimn., II. o. t.)