A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az háromszög oldalának felezőpontja , az -ból, -ből húzott magasság talppontja , ill. , és e három pont vetülete a körülírt körhöz -ben húzott érintőn rendre , , . Azt fogjuk megmutatni, hogy felezi az szakaszt. Ez nyilvánvaló, ha -nál vagy -nél derékszög van, ettől az esettől a továbbiakban eltekintünk.
Legyen a háromszög magasságpontjának a , oldalra, más szóval -re, ill. -re való tükörképe , ill. . Ezek ‐ mint ismeretes ‐ rajta vannak -n. Másrészt a tükrözés alapján , eszerint az húr felező merőlegese, ami -nak átmérője, átmegy -n. Ez az átmérő viszont merőleges -re, tehát párhuzamos -vel, és ugyanez áll re is, hiszen ez az háromszög középvonala. Ezért az négyszög téglalap. egyenlő távolságra van től és -től, mert az utóbbiak az átmérőjű (Thalész-) körnek pontjai, pedig a középpontja. Így pedig rajta van a mondott téglalap -re merőleges szimmetriatengelyén, vetülete pedig az oldal felezőpontja. ‐ Ezt akartuk bizonyítani. Ha derékszögű háromszögből indulunk ki és a derékszög csúcsában húzzuk meg az érintőt, akkor ide esnek a magasságtalppontok és mindhárom vetület is, mert a szemben levő oldal (azaz átfogó) felezőpontja a körülírt kör középpontja, és vetülete az érintési pont.
Koppány István (Eger, Gárdonyi G. Gimn., II. o. t.) |
|