A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Először a két szélső, valamint a két belső tényező szorzatát képezve, majd az első szorzatot -vel jelölve | | Eszerint legkisebb értéke esetén adódik, és ekkor . (Ilyenre vezető érték van, mert
II. értéke az helyeken , mert mindegyik helyen tényezőinek egyike , így a -t ábrázoló görbe e négy pontban metszi az tengelyt.
A négy pont páronként egymás tükörképe a ‐ abszcisszájú pontra nézve, ebből azt sejtjük, hogy a görbe szimmetrikus az tengellyel -n át fektetett párhuzamosra, mint tengelyre nézve. Valóban, a pontok abszcisszáit az origó helyett -től mérve, és ezt -val jelölve
innen pedig látjuk, hogy értéke az és helyeken egyenlő, a sejtett szimmetria fennáll. Mármost a vizsgálandó tartományban
és természetesen . Eszerint az (1) jobb oldalán álló szorzat második tényezője minden figyelembe veendő helyen negatív, első tényezője pedig pozitív ‐ kivéve az helyet, ahol . Így a szorzat negatív vagy , tehát legnagyobb értéke , az , vagyis az helyen.
|