A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen az alapkör , az ennek és (különböző) pontja körüli , új körök metszéspontjai és , ahol ugyancsak a -n van, továbbá és másik metszéspontja . Azt fogjuk belátni, hogy , és egy egyenesem vannak.
1. ábra felezi -nak (egyik) ívét, mert és a -nak (a sugarával) egyenlő húrjai, így felezi az , egyenesek közti egyik szöget (és a csúcsszögét), más szóval az egyenes tükörképe -re. Ugyanez áll az egyenesre is, hiszen és egymás képei az új körök centrálisára nézve, ennélfogva azonos az egyenessel. Az állítás tárgytalan, ha egybeesik -gyel (más szóval, ha előbb -t vesszük fel, és -et választjuk szerepére, 2. ábra).
2. ábra
Petz Dénes (Budapest, Veres Pálné Gimn., II. o. t.) |
II. megoldás. Fel fogjuk használni a következő segédtételt: Az egymást metsző körök egyik közös pontjából kiinduló átmérők másik végpontjait összekötő egyenes átmegy a körök másik közös pontján ‐ a 3. ábrán , , , , , ‐, továbbá a mondott átmérőket az első közös pont körül ugyanabban az irányban ugyanakkora szöggel elfordítva a kapott húrok végpontjait összekötő egyenes ugyancsak átmegy a két kör második közös pontján.
Valóban, is, is rajta van az -ben -re állított merőlegesen, továbbá a , , és szögek egyenlők. Messe mármost az egyenes -et -ben (1. ábra). Megmutatjuk, hogy és a segédtétel állítása szerinti húrok, ezért átmegy -en. Valóban, a -ba írt húrnégyszög, , és így az , hasonló egyenlő szárú háromszögekből . Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
Beck József (Budapest, I. István Gimn., III. o. t. ) |
|