A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen (merőleges) vetülete -n az pont, -é pedig , így a feltevés szerint . -ről azt is mondhatjuk, hogy -nak -re vonatkozó tükörképe, így felezi -t, hasonlóan felezi -t, tehát jelöljük közös hosszukat -rel.
Azt is mondhatjuk, hogy az körüli, -os forgatás -t és -t, valamint -t és -t páronként egymásba viszi át, ez pedig azt jelenti, hogy az szakaszt -be, -t pedig -be viszi, tehát , . Így pedig az , , , háromszögek mindegyikében egy-egy oldal hossza , , ill. , tehát a háromszögek egybevágók, amint a feladat állítja. Felhasználtuk, hogy , , , egymástól különböző pontok. Valóban nem lehet rajta -n, így -től és -től különböző, hiszen az ellentétes esetben és nem határozná meg a feladatban szereplő síkot. viszont azért nincs rajta -n, mert különben benne volna -ben; így , , különböző pontok, és sincs benne -ben, különben is benne volna. De pl. is különböző -től is, -től is, hiszen az -ben van. Meggondolásunk akkor is érvényes, ha azonos -vel; ekkor azonban a tetraéder elfajul, a pont az -n átmenő, -re merőleges síkban van és egy téglalap csúcsait adja, mert átlói felezik egymást és egyenlők. Ez a helyzet már az adatokból felismerhető, ekkor ugyanis az egyenes merőleges -re.
Sashegyi László (Tatabánya, Árpád Gimn., II. o. t.) | Megjegyzés. Sokan vetületekben szemlélték a térbeli alakzatot. Az -re merőlegesen álló síkokon a tetraéder éleinek vetülete egy téglalap és ennek két átlója. Azonban további síkok figyelembevétele és a tetraédernek egy téglatestbe való belefoglalása csak bonyolítja a helyzetet és ‐ mint láttuk ‐ mellőzhető.
|