A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A test négyzetlapjának nincs közös éle a téglalap alakú lappal (, ), mert oldalaik hosszai különbözők. Ugyanezért a trapézok csak a párhuzamos oldalaikkal kapcsolódhatnak -hez és -hez, egymáshoz pedig a száraik mentén. Így és síkjai párhuzamosak, mert van bennük két-két különböző irányú párhuzamos él: és (1. ábra).
1. ábra A szárak egyenlősége miatt a trapéz-lapok tengelyesen szimmetrikusak. Így az él felező merőleges síkja a , , és lapok közös szimmetriasíkja, tehát az egész testé is, és ugyanez áll az él felező merőleges síkjára. Messük a testet az , éleken átmenő, síkjára merőleges síkokkal három részre, így a középső rész egy trapéz alapú (egyik oldallapján fekvő) hasáb. A másik két részt messük az , egyeneseken átmenő, síkjára merőleges síkokkal, így a középső részek (fekvő) háromoldalú hasábok, a széleken pedig négy egybevágó négyoldalú gúla keletkezik. Legyen vetülete síkján , az élen , így az lap, majd a test magassága
a trapéz alapú hasáb térfogata a két háromoldalú hasáb együttes térfogata a négy gúla együttes térfogata | | Ezek alapján a test térfogata: .
Ábrahám Zoltán (Nagykőrös, Arany J. Gimn., II. o. t. ) | Megjegyzés. A test nem csonkagúla, mert a , , valamint , él-párok metszéspontja különböző. Olyan síklapú, konvex testet, melynek összes csúcsai két párhuzamos síkban vannak, prizmatoidnak nevezünk (minden. egyes oldallapja háromszög, vagy trapéz, vagy paralelogramma). Meg lehet mutatni, hogy minden ilyen test térfogata ahol és a párhuzamos síklapok területe, a két sík távolsága (magasság), pedig a magasság felező merőleges síkja által kimetszett idom területe. Esetünkben egy méretű téglalap (2. ábra).
2. ábra Lásd pl. Pólya György: A problémamegoldás iskolája I. kötet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1967, 123-124. old., 4.22-4.29. feladatok. |