|
Feladat: |
1245. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Altorjay I. , Angyal J. , Baintner L. , Bányai A. , Barbarits A. , Benkő L. , Blahó Ágnes , Breuer P. , Csetényi A. , Egyedi D. , Fodor P. , Frankl P. , Füredi Z. , Gál P. , Garay B. , Glódy A. , Gurszky Z. , Hadik Gy. , Hadik R. , Hollósy G. , Horváth András , Horváth László , Hosszú F. , Hübler A. , István Mária , Kálmos Éva , Kiss Mária , Kovalcsik A. , Kuhár J. , Mártonfi Gy. , Miseta Rozália , Molnár Gy. , Nyilánszky M. , Pap Gy. , Pataki B. , Pataki L. , Pattantyús P. , Pintér I. , Prácser E. , Prőhle T. , Reichenbach P. , Rékasi J. , Simonyi Gy. , Somorjai G. , Sváb J. , Szirmai Z. , Viszkei Gy. , Vogel Anna , Waszlavik L. , Zámolyi F. , Zaymus V. |
Füzet: |
1970/március,
109 - 111. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Poliéderek súlypontja, Szabályos testek, Térgeometriai számítások trigonometria nélkül, Szabályos tetraéder, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1969/február: 1245. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Mind a hat metsző sík átmegy az tetraéder súlypontján. Legyen ugyanis az alaplap , , élének felezőpontja rendre , , (1. ábra), ekkor a , , metszősík az alapháromszöget ennek , , ill. súlyvonalában metszi, ezeknek közös pontja az háromszög súlypontja, tehát a -ben összefutó élre az előírás szerint fektetett síkok a egyenesben, a tetraéder súlyvonalában metszik egymást.
1. ábra Így e sík a teret és a tetraédert részre osztja (2. ábra).
2. ábra Ugyanez kimondható a tetraéder bármelyik másik csúcsában összefutó élhármasra az előírás szerint fektetett síkhármasra és bármelyik két súlyvonal, pl. , , mint a sík egyenesei, metszi egymást a tetraéder súlypontjában. A tetraédert a él és az pont által meghatározott háromszög négy rész tetraéderre vágja azét, ezeknek egy-egy lapja az eredeti tetraéder egyik lapja, az -ben összefutó lapja pedig a metsző síkoknak része. Így egy-egy ilyen rész-tetraédert csak a további metsző sík darabol tovább. Mármost az rész-tetraédert a , , síkok ugyanúgy részre vágják szét, amint ezt az eredeti tetraéderre már kimondtuk. Ugyanez áll mindegyik részre, így a metsző sík a tetraédert részre darabolja szét. Eddig nem használtuk fel a kiindulási tetraéder szabályos voltát, így megállapításaink minden tetraéderre érvényesek. II. Tetraéderünk szabályos volta alapján , ezért -nek az lapon levő vetülete is egyenlő távolságra van , , mindegyikétől, vagyis azonos az háromszög köré írt középpontjával, ami szabályos háromszögben egyszersmind a súlypont is, tehát a vetület azonos -vel. Így merőleges az síkra, a tengely körüli -os elfordítás a síkot és az háromszöget önmagába viszi át. Ez az elfordítás az , , tetraédereket is egymásba viszi át, ezek tehát egybevágók. A tetraéder egy másik súlyvonala körüli elfordítás adja, hogy is egybevágó velük. Az előbbi elfordításokat az tetraéder részére alkalmazva kapjuk, hogy az , és , valamint az , és részek egymásba átvihetők, úgyszintén a fenti tetraédernegyed megfelelő 3‐3 részébe is, vagyis a feldarabolás 12‐12 része egymásba alkalmas elmozdítással mindenesetre átvihető. Az előbbi két részhármas darabjai egymásba tükrözéssel átvihetők, pl. az -be a síkon való tükrözéssel, hiszen ez -t és -t (és így -et és -t is) egymásba viszi át, tehát szimmetriasíkja az eredeti tetraédernek. Így pedig a rész bármelyike átvihető a másik helyére, tehát válaszunk a b) kérdésre: rész. Megmutatjuk viszont, hogy pl. az darab nem vihető át elmozdítással -be. Ugyanis legrövidebb élük , a rá következő nagyobb , mert mint könnyen belátható, , így | | továbbá | | (3. ábra) alapján
3. ábra Így a kívánt átvitelben az derékszögű háromszöglap csak önmagának felelhetne meg. Ámde a darabok ezen lapja (kívülről nézve) ellentétes körüljárású. Ezzel beláttuk állításunkat. Eszerint az a) kérdésre a válasz: rész. Megjegyzés. A II. részben felhasznált egyenlőség abból adódik, hogy , alapján, , és , és az trapézból . |
|