A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az első három természetes számot hatféle sorrendben írhatjuk fel:
A szomszédos számok különbségei abszolút értékeinek összegét az egyes sorrendek mellett zárójelben feltüntettük. Ha tehát a keresett összeget általában -nel jelöljük, akkor . Az számokból képezhető különbségeket az alábbi séma tartalmazza:
Az egy sorrendből származó három különbség összege tehát legfeljebb , ami el is érhető: ez az összeg tartozik a sorrendhez, és ennek fordítottjához. Tehát Hasonlóan kapjuk, hogy az számok közötti legnagyobb különbség az , az ezt követő 3-as érték két számpár között lép fel: . Az egy sorrendhez tartozó összeg tehát legfeljebb . Ez azonban nem érhető el, hiszen az első három különbség csak akkor lép fel, ha az (5, 1), (4, 1), (5, 2) párok egymás mellé kerülnek, vagyis a sorrend egy része vagy , ‐ a hátra levő 3-as számot azonban bármelyik végén illesztjük ehhez a blokkhoz, a negyedik különbség 1 lesz. Az 1-gyel kisebb, 11-es összeg viszont elérhető, épp a most látott módon, például a sorrendből, ezek szerint . esetében a fenti módon az öt különbség összegére az felső korlátot kapjuk, itt azonban még az 1-gyel kisebb, 18-as összeg sem érhető el. Ha ugyanis az 5-ös különbség nem lép fel, az összeg már csak lehetne. Ha az 5-ös különbség fellép, az , számoknak egymás mellé kell kerülniük. Ha még mind a két 4-es különbség is fellép, az blokknak (vagy fordítottjának) elő kell fordulnia a sorrendben, de ekkor a hátra levő két különbség legfeljebb 2 lehet. Ha csak az egyik 4-es különbség lép fel, a 17-es összeghez a többi különbség mindegyikének 3-mal kellene egyenlőnek lennie; tehát a blokk volna része a sorrendnek, ami már kizárja a 4-es különbséget. Ha pedig nem lép fel 4-es különbség, az összeg nem lehet 18. A 17-es összeg viszont már előfordul például a és sorrendeknél, tehát .
Szendrei Mária (Szeged, Ságvári E. Gyak. Gimn., II. o. t.) |
Sashegyi László (Tatabánya, Árpád Gimn., II. o. t. ) |
|