A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen olyan háromjegyű szám, amelyben a számjegyek összege -szor akkora, mint a -tel kisebb szám számjegyeinek az összege. Jelöljük egymás utáni jegyeit , , -vel, a jegyek összegét -sel, az szám jegyeit , , -gyel, a jegyek összegét -gyel. Feltevésünk szerint Megvizsgáljuk, hogy az kivonást a -es számrendszerben szokásos módon, jegyenként elvégezve, milyen esetek fordulhatnak elő. Számunkra az lesz lényeges, hogy az egyes helyi értékű jegyek meghatározásánál keletkezik-e átviendő maradék, vagy sem. a) Sehol sem keletkezik maradék, azaz ekkor tehát b) Az egyeseknél van maradék, a tízeseknél nincs, azaz ekkor tehát c) Az egyeseknél nincs maradék, a tízeseknél van, azaz ekkor tehát d) Az egyeseknél is, a tízeseknél is van maradék, azaz ekkor tehát Feladatunkban azonban (1) alapján , tehát az különbség pozitív és páros, így csak az a) eset lehetséges, hiszen a b), c) esetekben ez a különbség páratlan, a d) esetben pedig negatív. Az , ismeretlenekre az (1), (3a) egyenletrendszert megoldva kapjuk, hogy és . Ha viszont az szám jegyeire (4) és (2a) teljesül, akkor (3a) szerint , tehát (1) is teljesül, így annak, hogy az számnak meglegyen a kívánt tulajdonsága, szükséges és elégséges feltétele (2a) és (4) teljesülése. Feladatunk szerint ezek között a számok között kell meghatároznunk a legkisebbet és a legnagyobbat. Legkisebb a szám, ha jegyei rendre a legkisebbek, tehát az első jegye -es és a másik kettő összege , eszerint a legkisebb, kívánt tulajdonságú szám a . Mivel (2a) szerint , legkisebb értékei mellett is az összegük , így lehető legnagyobb értéke 6 ‐ tehát a legnagyobb előírt tulajdonságú szám a .
Lengyel János (Budapest, I. István Gimn., II. o. t.) |
II. megoldás. Legyen a két keresett szám , ill. . Mindkettő osztható -mal, mert számjegyeik összege egy-egy egész szám -szorosával egyenlő ‐ ti. , ill. számjegyei összegének -szorosával. Így és is osztható -mal, mert is osztható vele, és ha egy különbség mindkét tagja osztható egy számmal, akkor maga a különbség is osztható vele. Eszerint és számjegyeinek összege , ill. alakú szám (ahol , természetes számok), ezért , számjegyeinek összege , ill. alakú, tehát is, is, osztható -cel. Ezeket tudva és jegyeinek összegére csak és jön szóba. Ugyanis háromjegyű szám számjegyeinek összege legföljebb ‐ ti. egyedül a esetében ‐, ez viszont nem lehet értéke, különben jegyösszege lenne, holott nem osztható -cel. Megállapításunkat visszafordítva -re és -re, ezek jegyeinek összege csak vagy lehet. Megmutatjuk, más oldalról, hogy és jegyeinek összege nem lehet . Ugyanis egyrészt e számok így alakíthatók: | | Vagyis -cel osztva -ot adnak maradékul. Másrészt általában bármely egész számot -cel osztva a (legkisebb nemnegatív) maradék ugyanannyi, mintha a szám (tízes számrendszerbeli alakja) számjegyeinek összegét osztjuk -cel. Valóban, legföljebb háromjegyű számokra szorítkozva az , , jegyekkel írt szám így írható | | tehát a és osztások maradéka egyező. Ezek szerint és jegyeinek összegét -cel osztva a maradék , és ezt a fentiekkel egybevetve maga az összeg is . Ebből pedig adódik, hogy és számjegyeinek összege . A legkisebb szóba jövő érték, , mindjárt megfelel, mert így , jegyösszege . Megfelel legnagyobb szóba jövő értéke, is, mert így , jegyeinek összege . |