Feladat: 1209. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Csetényi A. ,  Dombi G. ,  Donga Gy. ,  Feindl F. ,  Fischer Ágnes ,  Fodor P. ,  Frey Julianna ,  Gál P. ,  Gáspár Gy. ,  Gatter J. ,  Gerhardt T. ,  Gyimesi András ,  Gyimesi Ferenc ,  Göndőcs F. ,  Hegyi Gy. ,  Hetzer J. ,  Horváth L. ,  Klebnitczki J. ,  Komjáth P. ,  Kováts Annamária ,  Kuhár János ,  Lengyel J. ,  Magyar Árpád ,  Magyar László ,  Martoni V. ,  Máté A. ,  Mersich K. ,  Mihály Gy. ,  Reviczky J. ,  Sailer K. ,  Schügerl Márta ,  Simon Júlia ,  Skopál I. ,  Sváb J. ,  Szőke Mária ,  Viszkei Gy. ,  Zágon Katalin ,  Zámolyi F. 
Füzet: 1969/február, 67 - 69. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Numerikus és grafikus módszerek, Terület, felszín, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/május: 1209. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

a) Az egyes kecskék által lelegelhető mezőrészek nem nyúlnak egymásba, ha a három lánc leerősítési pontja céljára pl. egy a legelőt határoló k körbe írt szabályos ABC háromszög csúcspontjait választjuk ‐ és persze a láncok hosszát úgy, hogy mindegyik kecske valóban csak 1/4 részét érje el a legelőnek. Megmutatjuk ugyanis, hogy az A, B és C körül egymással páronként érintkező és egyenlő sugarú ‐ vagyis AB/2 sugarú ‐ körök k-ból ennek 1/4 részénél nagyobb területet fednek le. Ezt tudva az már nyilvánvaló, hogy az A, B, C középpontokat változatlanul hagyva, a sugarat viszont AB/2-nél kisebbre véve található olyan ϱ sugár, hogy az A (valamint B, ill, C) körüli, ϱ sugarú kör a legelő 1/4 részét fedi le, és nincs átfedés.

 

 

1. ábra
 

Messe az A közepű, AB/2 sugarú k1 a k-t a rövidebb AB ív D pontjában. Ez nincs rajta az AB húron, ennélfogva a húr felező merőlegesének A-t tartalmazó oldalán van, ezért ‐ az AB ív felezőpontját F-fel jelölve (1. ábra)
DAB>FAB=30,
tehát a k1-nek k belsejében haladó ívéhez tartozó középponti szög nagyobb 120-nál, ezért k1 területének a k belsejébe eső t része nagyobb, mint területének 1/3 része:
t>13π(AB2)2.
A jobb oldal pedig éppen k területének 1/4 része:
π12AB2=π123R2=πR24,
ahol R a k sugara; ugyanis egyszerű számítás szerint AB=R3.
b) Legyen a lánc kérdéses hossza ϱ, az A körüli, ϱ sugarú kör és k két metszéspontja M és N, k középpontja O, MN felezőpontja G, és AOM=x (fokban mérve; 2. ábra), az utóbbit fogjuk közelítően meghatározni.
 

 

2. ábra
 

A kecske által elérhető legelőrészt az AM, AN szakaszok az általuk k-ból lemetszett körszeletekre és az AMN körcikkre osztják, az előbbieket pedig úgy kapjuk, hogy az OMN körcikkből elhagyjuk az OMAN deltoid területét. Nyilvánvalóan MAN=180-x, így a követelmény, a szimmetriát felhasználva
ϱ2π180-x360+R2π2x360-OAMG=14R2π,
ahol MG=Rsinx, és ϱ=2Rsinx/2. Az első tagban az AMG derékszögű háromszög felhasználásával egyszerűsítést ad a következő alakítás:
ϱ2=2Rϱsinx2=2RAG=2R(OA-OG)=2R2(1-cosx),
hiszen a kerületi szögek tétele szerint AMG=AMN=AON/2. Egyenletünk így alakul:
(1-x180)cosx+sinxπ=34,
és mivel a fentiek szerint ϱ<R3/2, ezért
sinx2=ϱ2R<34<0,4331,x2<2540',x<5120'.

A bal oldal értéke x=45 esetén 0,7554, nagyobb a jobb oldalnál, x=46 esetén pedig 0,7461, ez már kisebb. x keresett értéke a 0,0054 többlet, ill. 0,0039 hiány alapján 4535' körül várható. ϱ/R-nek a választott szögekhez tartozó értéke 0,7654, ill. 0,7814, így csak 77% és 78% jön szóba.
x=4535' esetén az egyenlet bal oldala 0,7500, tehát ez a keresett szögérték, ehhez ϱ/R=0,7748, így 3 értékes jeggyel véve, ϱ a R-nek 77,5%-a.
 

  Kuhár János (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., I. o. t.)