A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az alapidom szabályos volta, forgási és tengelyes szimmetriái miatt elég a kérdéseket pl. az szögnek abban az mellékszög-tartományában vizsgálni, amelynek egyik szára a félegyenes (2. ábra).
2. ábra A teljes úthosszak és terület az -ben kapott úthosszak és terület -szöröse lesz. A nyílású -ből az félegyenes egy szakasza az egyenlő szárú háromszöget metszi le, a félegyenes pedig a csúcsú, nyílású szögtartományt; a maradó tartomány legyen . álláspontunkat -ban felvéve látószöge az , -beli -ből az , -beliből a , vagyis a oldal, ill, a , átló látószöge, így az útvonalak a mondott szakaszok , , ill. nyílású látószögkörívének részeiből állnak. A tartományok határvonalán felvett pontból a megfelelő két látószög azonos; pl. az szakasz pontjaiból -é és -é, így a körív részek végpontjaikkal egymáshoz kapcsolódnak. Minthogy -beli -ből ; ami kisebb mindegyik előírt értékénél, az útvonalak nem haladnak át -en, a rész-ívek csatlakozási pontjai a törött vonalon lesznek. I. Az ívek hosszai céljára ki kell számítanunk sugarukat és középponti szögüket. A sugár -ban mindig , -ban pedig , ahol így ‐ a látószög értékét az indexben feltüntetve
Messe az szakasz nyílásszögű , középpontú látószögköríve -t -ben, -t -ben (3. ábra).
3. ábra Az , szögek lefedik az körüli teljes szöget és az szöget mégegyszer, így | | Hasonlóan az szakasz nyílásszögű, középpontú látóköríve rész-ívéhez tartozó középponti szög (mint előrebocsátottuk, azonos az előző számításban -vel, 4. ábra) | |
4. ábra Így a három útvonal megfelelő íveihez tartozó középponti szög, mindjárt átszámítva ívmértékre
(Az , , pontot az 5. ábrán , , jelöli.)
5. ábra 6. ábra Ezek alapján az útvonalak hossza, értékes számjegyre
II. A belső U90 és a külső U54 közti területet mint az U54, valamint az U90 által körülhatárolt T54 és T90 területek különbségét számítjuk, a szimmetriát ismét felhasználva. A B54E54 körív középpontja A, mert BAE∢=108∘, a látószög 2-szerese. Így T54-nek M-beli része az AB54E54 és az O54A54B54 körcikk és az ABA54O54B54 ötszög. Az ötszög az ABD' háromszög és az O54A54D'B54 négyszög különbsége, az utóbbi pedig rombusz, mert φ54 egyenlő az AD'B szöggel. Az ABD' háromszögnek a szárra merőleges magassága és hasonlóan a rombusz magassága BB90=BEsin36∘=dsin36∘, ill. r54sin36∘, így ‐ a vár alapidomának területét V-vel jelölve ‐
T54=V+5{R542⋅ψ542+r542⋅φ542+sin36∘(d22-r542)}=V+πa24(9-5)+15a2sin36∘4(5-1).
Az A90B90, B90E90 ív középpontja a BA oldal, ill. BE átló felezőpontja, így a K90B90E90 körcikk belenyúlik V-be, messe a B90K90 sugár AB-t F-ben. Megmutatjuk, hogy a benyúló AFK90 háromszög területe egyenlő az U90 és V közötti, az U90 íveihez tartozó körcikkekkel le nem fedett B90FO90 háromszög területével; ebből következik, hogy T90 egyenlő V és az O90A90B90, K90B90E90 körcikkek 5-szörös területének összegével. Valóban, | B90FA∢=FAK90∢+FK90A∢=54∘+ψ90/2=72∘=B90AF∢=AB90O90∢, | hiszen B90O90=AO90. Így B90F felezi az AB90O90 szöget, B90AF és FO90B90 egyenlő szárú háromszögek, FO90=FB90=AB90, az előbbi hasonló O90AB90-hez, ezért
O90A:AB90=AB90:AF=AB90:(O90A-AB90),(1)AB902+O90A⋅AB90-O90A2=0,
ahonnan a pozitív gyök AB90=O90A⋅5-12=a4(5-1),FK90=R90-B90F=R90-AB90=a2=O90A.
Mármost ismét (1) alapján amit (1/2)sin72∘-kal szorozva a két oldalon a mondott háromszögek területe áll, hiszen AB-re merőleges magasságuk FB90sin72∘, ill. FK90sin72∘. Így a fentiek szerint | T90=V+52(R902⋅ψ90+r902⋅φ90)=V+πa216(9+5), | és az U90 és U54 közti terület | T=T54-T90=πa216(27-55)+15a24(5-1)⋅10-254= | =58307m2=5,83 hektár . Hárs László (Budapest, Berzsenyi D. Gimn.) | Megjegyzés. sin36∘ felhasznált értékét az 1560. feladatban talált | sin18∘=5-14,cos18∘=10+254 | értékekből megkaphatjuk a II. osztályosok előtt általában még nem ismert addiciótétel (2-szeres szög függvényei) nélkül is, a 18∘-os alapszögű RST egyenlő szárú háromszögből, ennek kétféle magasságát berajzolva és felhasználva a sinus és cosinus definícióját, valamint a külső szög tételét (6. ábra).
sin36∘=TT'RT=STsin18∘RT=2sin18∘⋅R'TRT=2sin18∘cos18∘=216(6-25)(10+25)=1410-25;
cos36∘ fenti értéke pedig pl. ugyanezen ábrából cos36∘=RT'RT=ST'-SRRT=STcos18∘RT-1=2cos18∘⋅R'TRT-1=2cos218∘-1=5+14.
|