Feladat: 1208. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Csetényi A. ,  Gegesy F. ,  Hárs László ,  Horváth L. ,  Lengyel T. ,  Nagy D. ,  Pintér Vera ,  Reviczky J. ,  Simon Júlia ,  Szalontai Á. ,  Tóth László ,  Török Gy. ,  Zachar Z. 
Füzet: 1969/november, 135 - 139. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Hossz, kerület, Terület, felszín, Síkgeometriai számítások trigonometriával, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/május: 1208. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az ABCDE=V alapidom szabályos volta, forgási és tengelyes szimmetriái miatt elég a kérdéseket pl. az ABC szögnek abban az M mellékszög-tartományában vizsgálni, amelynek egyik szára a BA félegyenes (2. ábra).

 

 


 

2. ábra
 

A teljes úthosszak és terület az M-ben kapott úthosszak és terület 5-szöröse lesz.
A 72 nyílású M-ből az EA félegyenes egy szakasza az ABD'=H egyenlő szárú háromszöget metszi le, a DE félegyenes pedig a C' csúcsú, 36 nyílású C1 szögtartományt; a maradó tartomány legyen M0.
P álláspontunkat H-ban felvéve V látószöge az APB, M0-beli P-ből az EPB, C1-beliből a DPB, vagyis a BA oldal, ill, a BE, BD átló látószöge, így az útvonalak a mondott szakaszok ϑ=90, 60, ill. 54 nyílású látószögkörívének részeiből állnak. A tartományok határvonalán felvett pontból a megfelelő két látószög azonos; pl. az AD' szakasz pontjaiból BA-é és BE-é, így a körív részek végpontjaikkal egymáshoz kapcsolódnak. Minthogy C1-beli P-ből DPB<DC'B=36; ami kisebb ϑ mindegyik előírt értékénél, az útvonalak nem haladnak át C1-en, a rész-ívek csatlakozási pontjai a C'AD'B törött vonalon lesznek.
I. Az ívek hosszai céljára ki kell számítanunk sugarukat és középponti szögüket. A sugár H-ban mindig r=AB/(2sinϑ)=a/(2sinϑ), M0-ban pedig R=BE/(2sinϑ), ahol
EB=d=2acos36=a5+12.
így ‐ a látószög értékét az indexben feltüntetve
r90=a2,r60=a3,r54=a2(5-1),R90=a4(5+1),R60=a23(5+1),R54=a.

Messe az AB szakasz ϑ nyílásszögű (90ϑ>36), O középpontú látószögköríve AD'-t B'-ben, BD'-t A'-ben (3. ábra).
 

 

3. ábra
 

Az AOB=2ϑ, BOB'=A'OA=272 szögek lefedik az O körüli teljes szöget és az A'OB'=φ szöget mégegyszer, így
φ=(2ϑ+2144)-360=2ϑ-72.
Hasonlóan az EB szakasz ϑ nyílásszögű, K középpontú látóköríve E'B' rész-ívéhez tartozó középponti szög (mint előrebocsátottuk, B' azonos az előző számításban B'-vel, 4. ábra)
ψ=360-(2ϑ+272)=216-2ϑ.
 

 

4. ábra
 

Így a három útvonal megfelelő íveihez tartozó középponti szög, mindjárt átszámítva ívmértékre
φ90=108=3π5,φ60=48=4π15,φ54=36=π5,ψ90=36=π5,ψ60=96=8π15,ψ54=108=3π5.
(Az A', B', E' pontot az 5. ábrán Aϑ, Bϑ, Eϑ jelöli.)
 

 

5. ábra         6. ábra
 

Ezek alapján az Uϑ útvonalak hossza, 4 értékes számjegyre
U90=5(A90B90+B90E90)=5(r90φ90+R90ψ90)=πa4(7+5)=725,4m,
   U60=5(r60φ60+R60ψ60)=4πa33(2+5)=1024 
  m,
   U54=5(r54φ54+R54ψ54)=πa2  (5+5)= 1137  
m.  


II. A belső U90 és a külső U54 közti területet mint az U54, valamint az U90 által körülhatárolt T54 és T90 területek különbségét számítjuk, a szimmetriát ismét felhasználva.
A B54E54 körív középpontja A, mert BAE=108, a látószög 2-szerese. Így T54-nek M-beli része az AB54E54 és az O54A54B54 körcikk és az ABA54O54B54 ötszög. Az ötszög az ABD' háromszög és az O54A54D'B54 négyszög különbsége, az utóbbi pedig rombusz, mert φ54 egyenlő az AD'B szöggel. Az ABD' háromszögnek a szárra merőleges magassága és hasonlóan a rombusz magassága BB90=BEsin36=dsin36, ill. r54sin36, így ‐ a vár alapidomának területét V-vel jelölve ‐
T54=V+5{R542ψ542+r542φ542+sin36(d22-r542)}=V+πa24(9-5)+15a2sin364(5-1).

Az A90B90, B90E90 ív középpontja a BA oldal, ill. BE átló felezőpontja, így a K90B90E90 körcikk belenyúlik V-be, messe a B90K90 sugár AB-t F-ben. Megmutatjuk, hogy a benyúló AFK90 háromszög területe egyenlő az U90 és V közötti, az U90 íveihez tartozó körcikkekkel le nem fedett B90FO90 háromszög területével; ebből következik, hogy T90 egyenlő V és az O90A90B90, K90B90E90 körcikkek 5-szörös területének összegével. Valóban,
B90FA=FAK90+FK90A=54+ψ90/2=72=B90AF=AB90O90,
hiszen B90O90=AO90. Így B90F felezi az AB90O90 szöget, B90AF és FO90B90 egyenlő szárú háromszögek, FO90=FB90=AB90, az előbbi hasonló O90AB90-hez, ezért
O90A:AB90=AB90:AF=AB90:(O90A-AB90),(1)AB902+O90AAB90-O90A2=0,
ahonnan a pozitív gyök
AB90=O90A5-12=a4(5-1),FK90=R90-B90F=R90-AB90=a2=O90A.



Mármost ismét (1) alapján
FB90FO90=FAFK90,
amit (1/2)sin72-kal szorozva a két oldalon a mondott háromszögek területe áll, hiszen AB-re merőleges magasságuk FB90sin72, ill. FK90sin72.
Így a fentiek szerint
T90=V+52(R902ψ90+r902φ90)=V+πa216(9+5),
és az U90 és U54 közti terület
T=T54-T90=πa216(27-55)+15a24(5-1)10-254=
=58307m2=5,83 hektár  .
Hárs László (Budapest, Berzsenyi D. Gimn.)
 

Megjegyzés. sin36 felhasznált értékét az 1560. feladatban talált
sin18=5-14,cos18=10+254
értékekből megkaphatjuk a II. osztályosok előtt általában még nem ismert addiciótétel (2-szeres szög függvényei) nélkül is, a 18-os alapszögű RST egyenlő szárú háromszögből, ennek kétféle magasságát berajzolva és felhasználva a sinus és cosinus definícióját, valamint a külső szög tételét (6. ábra).

sin36=TT'RT=STsin18RT=2sin18R'TRT=2sin18cos18=216(6-25)(10+25)=1410-25;


cos36 fenti értéke pedig pl. ugyanezen ábrából
cos36=RT'RT=ST'-SRRT=STcos18RT-1=2cos18R'TRT-1=2cos218-1=5+14.