A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. (1) bal oldala nem negatív, ezért jobb oldala sem: így pedig (2) bal oldalának első tagja egyenlő (1) bal oldalával. A két egyenletet összeadva kiesik: Innen, aszerint, hogy
Így pedig (1) alapján tehát az egyenletrendszert két , értékpár elégíti ki. Herczegh Attila (Budapest, Könyves Kálmán Gimn., III. o. t.) II. megoldás. Ábrázoljuk egyenleteinket az , derékszögű koordináta-rendszerben. (1) az esetben az , az esetben pedig az alakot veszi fel. A két félegyenes közös kezdőpontja az , pont (az ábrán a vastagon rajzolt törött vonal).
(2) bal oldalán nem állhat mindkét tagban nem negatív szám, különben ugyanis a ellentmondásra jutunk. Az egyenlet alakja
az ábrázolásban két félegyenes csatlakozik egy szakasz két végpontjához, a (3, 1)-hez és (-1, 4)-hez (az ábrán vastag szaggatott vonallal rajzolva; a vékony szaggatott vonalak az x-3 és y-5 kifejezések 4-féle előjelvariációjának megfelelő síkrészeket választják el). A két törött vonalnak két közös pontja van, ezek koordináta-párjai adják egyenletrendszerünk megoldásait: | M1-bőlx1=1,y1=3,M2-bőlx2=7,y2=1. |
Bíró Oszkár (Budapest, XI. ker., Váli úti Ált. Isk. 8. o. t.)
|