|
Feladat: |
1190. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: - |
Megoldó(k): |
Andó-Tóth Z. , Bartalos I. , Bartholy Judit , Berkes Enikő , Chikán B. , Csikvári A. , Egyedi D. , Faragó M. , Feind F. , Fischer Ágnes , Fodor Zsuzsa , Gyimesi F. , Gödöllei Margit , Horváth L. , Hübler A. , Juhász Judit , Magyar L. , Máthé L. , Mehlhoffer A. , Mihály Gy. , Mós Erzsébet , Pálfay Judit , Pócz I. , Pusztai L. , Reviczky J. , Selényi P. , Simon Júlia , Somorjai T. , Szirmai Z. , Szőke Mária , Szolga L. , Szőnyi Á. , Tóth T. , Úry L. , Várhegyi Éva , Zámolyi F. |
Füzet: |
1970/február,
55 - 59. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Ábrázoló geometria, Fizikai jellegű feladatok, Terület, felszín, Térfogat, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1968/március: 1190. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. ábra A feladat szövege szerint az adott két vetület nem határozza meg egyértelműen a rúd keresztmetszetét, és feladatunk éppen a lehetséges keresztmetszet-alakok meghatározása. Ezekből azután egyenként megállapítjuk területüket -ben, s ekkor Pali csomagja -ban vett súlyának mértékszámát a területek összegének -szorosa adja (minden egyes rudat -esnek véve).
2. ábra A keresztmetszeteket szokás szerint a jobb oldalról vett nézetükben rajzoljuk meg. Mindjárt megjegyezzük, hogy egy rudat a 2. ábrán berajzolt tengely körül -kal elfordítva alsó és hátsó lapja, valamint jobb és bal oldali véglapja felcserélődik, és jobbról vett oldalnézete a korábbi nézet tükörképének adódik az alsó hátsó csúcsból kiinduló szögfelezőre nézve. Ezért egy rúd általában két különböző keresztmetszettel használható fel, kivéve ha a keresztmetszet szimmetrikus az utóbb említett tengelyre nézve. Így két-két tükrös metszet címén csak ‐ rudat iktatunk be Pali csomagjába. (Az ábrán berajzolt forgástengely két sík metszésvonala, egyikük a hasáb hosszanti éleinek közös felező merőleges síkja, a másik pedig az alaplap és a hátlap közti derékszögű lapszögtartomány szögfelező síkja.)
3. ábra
4. ábra Minden megfelelő keresztmetszet (konkáv) -, -, ill. -szög, mert a vetületek 4‐4 egyenese legfeljebb és legalább élt ábrázol, és ezeknek az éleknek oldalnézete 1‐1 pont. Ha ugyanis a vetület 2‐2 közbülső egyenesét csak 1‐1 egyenes vetületének próbáljuk tekinteni (vagyis az élek összes számát -nek venni), akkora 3. ábra esete valamelyikével állnánk szemben, és azok egyike sem megfelelő (nincs él, ill. egyik az egyik képen nem látható). ‐ A keresztmetszetek csúcsa rögzített, közös (a 4. ábrán tele körrel jelölt pontok); a további , , ill. csúcs pedig az üres körrel jelölt pontok közül való, éspedig egy-egy keresztmetszet (nem rögzített) szögpontjai között a felső sor és az 1. oszlop pontjai közül legfeljebb 1‐1 szerepelhet, a 2. és 3. sor, valamint a 2. és 3. oszlop pontjai közül pedig legfeljebb 2‐2, de legalább 1‐1. Ezek alapján először a -, - és -szögmetszetek csúcsainak (szögpontjainak) lehetséges rendszereit állapítjuk meg a nem rögzített , , szögpont megválasztásával, majd felrajzoljuk annak lehetőségeit, ahogyan e szögpontokon át a keresztmetszet határvonala vezethető. Az előállítás menetét nem minden részletében ismertetjük; a számszerű eredmények a következők. A -, - és -tagú szögpontrendszerek száma rendre , , ill. , közülük szimmetrikus , , ill. (ezeket jobb akó csúcsukon jelöli), a további , , ill. rendszerből a pároknak elég csak egyik tagját venni (hiszen két tükörkép-szögpontrendszer tükrös keresztmetszetekre vezetne), így , , ill. szögpontrendszert vizsgálunk. Ezek csoportonként , , ill. (lényegesen különböző) keresztmetszetet adnak, az ezeknek megfelelő rúdból állt Pali csomagja.
5. ábra Az 5. ábrán bemutatjuk az olyan szögpontú rendszerek fokozatos kifejlesztését, amelyekben a felső sor üres körrel jelölt pontjai közül a középsőt választjuk, és így vagy a 2., vagy a 3. sorban csak pontot választhatunk. A ,,családfa'' 2. sora a 2. sorbeli választási lehetőségeket sorolja fel, a 3. sor pedig a szükségképpeni befejezést. (Megjegyezzük, hogy a szögpontú rendszerek közül nem mindegyik állítható elő úgy, hogy egy szögpontú rendszerből elhagyunk szögpontot.)
6. ábra A 6. ábra a fent mondott szögpontú rendszert és a belőlük levezetett keresztmetszet idomot mutatja, a tükrös párok egyik tagját elhagyva. (A keresztmetszetek sorrendjét úgy választottuk meg, hogy két, részben egyező határvonal közül előbb következzék az, melyben az első nem-közös határszakasz irányának forgásszöge kisebb.)
7. ábra Hasonlóan mutatja be a 7. és a 8. ábra a , ill. szögpontú rendszerekből kifejlesztett keresztmetszeteket, megjegyezve, hogy a megfelelő keresztmetszetekre nem vezető (meddő) pontrendszereket szorosan egymás mellé zárva tünteti fel (számuk , ill. ). A 8. ábra rendszerei közül azért nem adhat megfelelő keresztmetszetet, mert van olyan pontjuk (élük), melyet elölről (a rajzon balról) és felülről is látnunk kell, és van tőle balra fölfelé eső pontja is a rendszernek, ami tehát anyaggal nem köthető össze a rendszerrel.
8. ábra A talált keresztmetszet közül , , , , , -nak a területe rendre ; ; ; ; ; ill. , összterületük , így Pali csomagjának súlya .
9. ábra Néhány hornyolt rudat mutat a 9. ábra. Ebben nem zártuk ki annak lehetőségét, hogy egy egyenes -nél több él vetülete lehessen.
Megjegyzés. Kifejleszthetjük a keresztmetszeteket úgy is, hogy egy (pl. a jobb felső) rögzített szögpontból kiindulva a 3. ábra minden szóba vehető pontjába határszakaszt húzunk és rendszeres bolyongással haladunk a bal alsó rögzített szögpontig. Erre mutat példát a 10. ábra a fönt berajzolt kezdő lépés továbbfejlesztéseivel.
10. ábra (Legkésőbb a 6. határszakasz felvétele már egyértelműen megadja a keresztmetszetet.) Így azonban a tükörkép keresztmetszetek is előállnak (nehéz úgy vezetni a határvonalat, hogy elkerüljük előállításukat), és újabb többletmunkát jelent a tükrös párok egyikének selejtezése. ‐ Több dolgozat tartalmaz ilyet vagy rá való utalást, de majdnem mindegyik hiányos.
|
|