A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel a megrajzolt átlók nem metszhetik egymást, a keletkezett háromszög csúcsaiként csak az adott szabályos kilencszög csúcsai szerepelhetnek. Ezért a háromszögek minden szöge valamelyik szöge vagy annak része lesz. Fordítva, minden szöge ‐ esetleg feldarabolva ‐ fellép valamelyik háromszögben. Így a háromszögek szögeinek összege ‐ ahol a keletkezett háromszögek száma ‐ egyenlő szögeinek összegével, ami viszont ; ezért minden olyan háromszögelésében, melyben átlók nem metszik egymást, háromszög keletkezik, tehát 6 átlót kell berajzolnunk. nek 3-féle átlója van, ti. az átlónak az középpontot nem tartalmazó oldalán 1, 2 vagy 3 lehet a lemetszett csúcsok száma; nevezzük ezeket rendre , , típusú átlónak.
1. ábra A kívánt feldarabolásban nem léphet fel típusú átló, mert ennek -t nem tartalmazó oldalán egy négyszög állna, pl. az 1. ábrán , ezt a fentihez hasonló meggondolás szerint egyetlen további átló berajzolásával még fel kellene osztanunk két háromszögre, ekkor pedig és valamelyike 2, azaz páros számú háromszögnek lenne csúcsa, amit a feladat kizárt. típusú átlóból legföljebb 2-t rajzolhatunk be úgy, hogy ne messék egymást, 2 egy csúcsból indulót; csak típusú átlókra gondolva pedig legföljebb 4-et rajzolhatunk be, ezeknek páronként egymáshoz kell kapcsolódniuk, -nek együttvéve 8 oldalát kell levágniuk. Így és típusú átlóból együttvéve legföljebb 6 rajzolható. Ezt előbbi eredményünkkel egybevetve kapjuk, hogy a kívánt felbontásban ‐ amennyiben az egyáltalán lehetséges ‐ két és négy típusú átlónak kell szerepelnie. Mármost két, közös csúcsból induló típusú átló között egy háromszög, két oldalukon pedig egy‐egy ötszög keletkezik, és az utóbbiakba a további 2‐2 típusú átló berajzolása egyértelmű (2. ábra).
2. ábra A kapott feldarabolás a két típusú átló közti szög felezőjére szimmetrikus, másrészt bármelyik csúcsa az előbb megválasztott helyére fordítható úgy, hogy a maga egészében önmagával fedésbe jusson, így további feldarabolás valóban nem lehetséges. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
Várhegyi Éva (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., II. o. t.)
Megjegyzés. A feladat témája rokonságban áll az 1967. évi Kürschák‐verseny 2. feladatával. Egy szabályos hétszög (további korlátozás nélküli) háromszögelésével foglalkozott az 1187. feladat.
Lásd Hajós György: Az 1967. évi Kürschák József matematikai tanulóverseny feladatainak megoldása, K. M. L. 36 (1968) 193‐202. o.K. M. L. 26 (1963) 124‐127. o. |