Feladat: 1147. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bauer Katalin ,  Greskovics Klára ,  Gönczi István 
Füzet: 1968/május, 215 - 216. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Gráfelmélet, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1967/október: 1147. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 

1. ábra
 

a) Nevezzük az ábra két szomszédos csomópont közti vonaldarabjait útszakaszoknak, éspedig sugárútszakasznak azokat, amelyeknek egyik meghosszabbítása is útszakasz, a többieket körútszakasznak. Az ábra bármelyik csomópontjából bármelyik másikba eljuthatunk legföljebb 5 útszakasz, éspedig 3 körút- és 2 sugárútszakasz megtételével. Ezért pl. az 1-es számtól a 17-eshez egy legrövidebb útvonalon átmenve, a 17-1=16 egységnyi növekedésből még akkor is legalább 1 útszakaszra 3-nál nagyobb növekedés jut, ha az 5 útszakasz mindegyikének megtételével nagyobb számhoz jutottunk, hiszen 16>53.
 

 

2. ábra
 

b) A 2. ábra három olyan elrendezést mutat, amelyben a legkisebb különbség 6 (abszolút értékben). Ezt az I. és II. elrendezésben úgy sikerült elérni, hogy számainkat kettéosztottuk ,,kicsikre'': 1,2,...,9, és ,,nagyokra'': 10, 11,...,18, és minden kicsi szám szomszédainak nagyokat írtunk be és viszont. A III. elrendezés enélkül a többletkövetelmény nélkül jutott célba. Az I. és III. elrendezésben viszont a külső és belső körút egymástól 5 útszakasznyira (vagyis legtávolabb) levő csomópont-párjain egymást 19-re kiegészítő számok állnak, úgyszintén a középső körút átellenes pontpárjain is. Mindkét önként vállalt többlet-követelmény könnyítette, gyorsította az elrendezést.
 

  Gönczi István (Miskolc, Földes F. gimn. II. o. t.)
  Greskovics Klára (Budapest, Eötvös J. gimn. I. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Az állítást beláthatjuk a következő lokális (az ábrának csak egy kis részére vonatkozó) meggondolással is. Tekintsük az 1-es szám szomszédait. Ha az 1-es a középső körút valamelyik csomópontján áll, akkor 4 szomszédja van, ezért már akkor is fellép egy 4-es különbség, ha szomszédainak a legközelebb álló 2, 3, 4, 5-öt választjuk. Ha az 1-esnek csak 3 szomszédja lesz, ezeknek 2-t, 3-at és 4-et véve ‐ és csak így ‐ még nincs 3-nál nagyobb különbség. Így a 2-es nem szomszédja 3-nak és 4-nek, mindenképpen van két további szomszédja. Ha ezek a lehető legkisebbek is: 5 és 6, akkor is fellép a 6-2=4 különbség.
Az utóbbiakhoz hasonlóan az is adódik, hogy a legkisebb különbség nem lehet 8: Különben ugyanis 9 szomszédai csak 1, 17 és 18 lehetnének, 10 szomszédai pedig csak 1, 2 és 18, tehát sem 9, sem 10 nem a középső körúton állna, és mégis lenne két közös szomszédjuk: 1 és 18. Ez lehetetlen.
 

  Bauer Katalin (Budapest, Berzsenyi D. gimn. II. o. t.)
 

2. További megjegyzéseket tartalmaz az ezen szám 202. oldalán közölt cikk.