A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Rendezzük az I. rendszer (2) és (3) egyenlőtlenségét is (1)-hez hasonlóan, vagyis úgy, hogy egyik oldalukon csak álljon:
(1)-nek eleget tesznek az ordinátájú pontokból álló egyenes alatt fekvő pontok koordinátái, tekintet nélkül abszcisszájukra. Más szóval azok a pontok felelnek meg (1)-nek, amelyek az egyenessel kettévágott síknak azon a felén vannak, mint az origó. Az egyenes pontjai nem tartoznak hozzá a félsíkhoz. Hasonlóan az függvény grafikonja fölötti, pedig a függvény grafikonja alatti pontok koordinátáira teljesül, más szóval az , ill. egyenessel kettévágott síknak az origót tartalmazó félsíkján levő pontokra (az ábrán a csíkozott határú félsíkok), e határvonalak pontjait nem számítva hozzá a félsíkhoz.
Ezek szerint az I. rendszert kielégítő pontok a síknak abban a részében vannak, amely mindhárom félsíkhoz hozzátartozik. Ezt az ábrán vastag vonallal határoltuk, de magának a határvonalnak a pontjai nem felelnek meg, koordinátáikra vagy (1)-ben, vagy (2)-ben, vagy (3)-ban egyenlőség teljesül. Így is mondhatjuk: (1)‐(3)-ban mindenütt egyenlőséget véve, a koordináta‐rendszerben 3 egyenest kapunk, ezek a síkot 7 részre osztják és az háromszöget határozzák meg. Annak a végtelen síkrésznek a belső pontjai felelnek meg, amelybe a háromszögből a oldalszakasz átlépésével jutunk (az ábra I. síkrésze). Pl. az origó, a pont koordinátáira teljesül I. II. Vegyük észre, hogy a II. egyenlőtlenség‐rendszerben a szorzatok két‐két tényezője mindig kettő‐kettő azok közül a kifejezések közül, amelyek az I. rendszer egyenlőtlenségei 0-ra redukált alakjának másik oldalán állnak:
Mármost (4) azoknak a pontoknak a koordinátáira teljesül, amelyekre a bal oldali két tényező egyike sem negatív, valamint, amelyekre egyik tényező sem pozitív: ill. A fentiekhez hasonló meggondolás adja, hogy első egyenlőtlenségének az ábra VII., III. és V. síkrészeiben fekvő pontok koordinátái tesznek eleget ‐ és csak ezek ‐, a másodiknak pedig a VI., IV. és V. részében fekvőkéi. Eszerint a rendszernek csak az V. rész pontjai tesznek eleget, a határoló félegyeneseket és az pontot is beleértve. -nek pedig az I. és II. síkrészek (az V. síkrész csúcsszög‐tartományának) pontjai tesznek eleget, vagyis (4)-nek az I., II. és V. síkrészek pontjai. Hasonlóan bontható (5) és (6) is két‐két egyenlőtlenségből álló rendszerre, de mindkettőben a két tényező ellentétes jelű (hacsaknem 0):
és ezeknek rendre a következő síkrészek felelnek meg: -nek VII., -nek II. és IV., tehát (5)-nek II., IV. és VII; -nek VI:, -nek II. és III., tehát (6)-nak II., III. és VI. Mindezek szerint a II. rendszer (4)‐(6) egyenlőtlenségei mindegyikét egyedül a II. síkrész, az háromszög belső pontjainak koordinátái elégítik ki, hozzáértve a háromszög kerületét és csúcspontjait is. Pl. a (4; 2) pontra , , . A két eredményt egybevetve: nincs olyan pont, amelynek koordinátái az I. és II. egyenlőtlenség‐rendszerek mindegyikét kielégítenék. Bulkai Tamás (Győr, Czuczor G. Bencés g. III. o. t.)
|