A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a tetszés szerinti négyszög , a csúcsokból az előírt átlóra bocsátott merőleges talppontja rendre , , , , az és átlók metszéspontja (1. ábra). Az négyszög és átlói szintén -ben metszik egymást, hiszen pl. a egyenesen fekszik. Kizárjuk azt az esetet, ha , mert ekkor ‐ és csak ekkor ‐ nem jön létre, mind a négy talppont -be esik. Az állításnál többet mutatunk meg: -ben mindegyik átló rendre ugyanakkora szöget zár be az oldalakkal, mint megfelelő átlója és megfelelő oldala, pl. .
1. ábra Elég belátnunk, hogy egy háromszögben ‐ ahol , és az és csúcsnak az , oldalegyenesen levő vetülete , ill. ‐ fennáll . Valóban , mindenesetre az oldal mint átmérő fölé írt Thalész-kör pontjai (lásd a 2. a), b), c), d) ábrákat). Ha és hegyesszög, akkor , az egyenes -et tartalmazó partján adódnak, és esetén és az konvex húrnégyszög oldalának látószöge; esetén pedig külső, ill. belső szöge az konvex húrnégyszögnek, és és szembenfekvő csúcsok. Ugyanígy adódik . Ha viszont pl. tompaszög, akkor és az egyenes két oldalán adódik, az és szögek az konvex húrnégyszögben egyenlők. Végül pl. esetén azonos -nal, és merőleges szárú hegyes szögek. Az állítás mostmár úgy adódik, hogy , pontpárként egymás utáni oldalainak két végpontját vesszük, pl. (1. ábra). Azt kell még belátnunk, hogy minden egyes szöge ugyanúgy összeadással vagy kivonással áll elő a csúcsba befutó átló és két oldal közti szögekből, mint az megfelelő csúcsánál levő szög, pl. az -nél és -nál levő szög. Ha konvex, vagyis szétválasztja az , és , pontpárt, akkor is konvex, hiszen pl. az konvex trapéz átlóinak metszéspontja; ezért és minden szöge összeadással adódik (1a ábra). Ha pedig konkáv, pl. az átlónak a , csúcsok ugyanazon az oldalán vannak, és a betűzés olyan, hogy az háromszög belsejében van, vagyis a átló -n túli meghosszabbításán van (másrészt és között), akkor az szakaszon áll elő, másrészt az átlószakasz pontja (1b ábra). Eszerint | | és ugyanígy adódik . A , és , csúcs-pároknál levő szögek egyenlőségét pedig összeadás útján kapjuk. Ezzel az állítást igazoltuk. Hurkolt négyszögre az állítás nem vonatkoztatható, mert ilyen alakzat esetében nem lehet értelmezni belső és külső szögeket.
Pataki István (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján, kiegészítésekkel
2. ábra Megjegyzések. 1. A ábrákon vizsgált két-két szög egyenlősége abból is következik, hogy az és háromszögek hasonlók. Ugyanis az és derékszögű háromszögek hasonlók, mert -nél levő szögük vagy közös, vagy csúcsszöge egymásnak, így . Az aránypárt alakban írva látjuk, hogy az az -nek arányú kicsinyítettje; ahol az , egyenesek közti hegyes szög. 2. Több dolgozat erre a tényre támaszkodva ezt mondta: az -nek arányú kicsinyítettje, ezért hasonlók, tehát megfelelő szögeik egyenlők. Bár az állítás igaz, ebben a megállapításban mégis hézag van: az iskolai tananyagban 3-nál több oldalú sokszögekre nem állapítottuk meg, mi elegendő feltétel a hasonlóság kimondásához, nincs tehát mire hivatkozni. Nem elegendő pl. ha két négyszög megfelelő szögei páronként egyenlők ‐ ellenpélda a négyzet és a téglalap ‐, és az sem, ha a megfelelő oldalak arányai rendre egyenlők ‐ mert így az oldalak még csuklósan mozgathatók. Ha azonban az utóbbi példában még egyik megfelelő átlópár aránya is egyenlő a mondott 4 aránnyal, ez már elegendő, mert így a két négyszög felbontható hasonló háromszögpárokra. 3. Megemlítjük, hogy -t az átlóegyenesek közti szögek bármelyikének felezőjére tükrözve, az kép hasonló helyzetű -höz, -re, mint hasonlósági középpontra nézve.
|