A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) A tükrözés folytán , , ugyanígy , ezért az háromszögnek középvonala. másrészt az paralelogrammának is középvonala, így , tehát valóban trapéz. ( a mondott körüljárás szerint konvex, ha -t a félegyenesen választottuk; ezt ‐ ha kell ‐ az , jelek fölcserélésével elérhetjük.) ‐ Amennyiben -et az egyenesen választjuk, elfajul egyenesszakasszá, mert , a egyenesen adódik, ezt az esetet tovább figyelmen kívül hagyjuk. Bizonyításunk akkor is helyes, ha -et az egyenesen választjuk, mert ‐ bár ekkor az háromszög elfajul szakasszá ‐, egyenes azonos -gyel.
b) Mivel még minden esetben , akkor és csak akkor adódik paralelogrammának, ha , más szóval, ha , a -nek tükörképe -re, ill. -re nézve. Ez a keresett első feltétel. c) A második kérdéshez felhasználjuk, hogy rajta van -nek -ből kiinduló középvonalán. Legyen tükörképe -nek felezőpontjára nézve , ez a tükrözések miatt felezi -at, így a mondott középvonal . Állításunk abból adódik, hogy és a középpontra nézve hasonló helyzetű háromszögek, és , ezekben egymásnak megfelelő pontok. és ugyancsak egymás tükörképei -ra nézve, hiszen a -nek a középpontja, így paralelogramma. Ezért is paralelogramma, hiszen , és rajta van ennek átlóján, másik átlója pedig a kérdéses ponthármas első két pontját összekötő egyenes. Ezek szerint két módon teljesülhet, hogy a egyenes átmegy -n: I. Ha egyenesszakasszá elfajult paralelogramma, vagyis a és a egyenesek egybeesnek, a egyenesen adódott. Ez akkor és csak akkor következik be, ha -et a egyenesen választottuk. II. Ha a átlóinak metszéspontja, vagyis ha felezi a átlót. Ehhez szükséges és elegendő, hogy és egybevágók legyenek, legyen, vagyis amikor paralelogrammának adódik.
Gönczi István (Miskolc, Földes F. Gimn., I. o. t.) |