Feladat: 1076. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bendl Judit ,  Bolgár G. ,  Csirmaz László ,  Csúr E. ,  Ésik Z. ,  Fiala T. ,  Fischer Ágnes ,  Gádoros Gabriella ,  Goda B. ,  Greskovics J. ,  Hárs L. ,  Hetzer J. ,  Jakál L. ,  Karcaly G. ,  Környei M. ,  Lampert L. ,  László I. ,  Lengyel Tamás ,  Lőrincz A. ,  Michaletzky Gy. ,  Molnár L. ,  Nagy Péter ,  Pataki János ,  Pete A. ,  Rákóczi L. ,  Rohonyi P. ,  Rokob T. ,  Sailer K. ,  Siklósi M. ,  Soós M. ,  Stefanovicz K. ,  Turi András ,  Vitályos G. 
Füzet: 1967/április, 172 - 173. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Számkörök, Szorzat, hatványozás azonosságai, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1966/október: 1076. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

α) A behelyettesítés meglepő eredményre vezet, az I‐III. számhármasok esetében mindig ‐ 286-ot kapunk, IV. és V. esetében pedig egyformán 884-et.
β) Vegyük észre, hogy K második szorzatának első tényezője azonos az első szorzat harmadik tényezőjével, a 3. szorzat 1. tényezője a 2. szorzat 3. tényezőjével, 3. tényezője pedig az 1. szorzat 1. tényezőjével, ‐ továbbá, hogy mindegyik szorzatban a 3. tényező egyenlő az előtte álló két tényező összegével. Ezeket felhasználjuk a kívánt szorzattá alakításban. Jelöljük egy-egy betűvel az 1. szorzat 1., 2., valamint a 2. szorzat 2. tényezőjét:

x+2y+3z=A,2x-y-z=B,2y-z-x=C,
ekkor K így írható, majd alakítható:
K=AB(A+B)+(A+B)C(A+B+C)+(A+B+C)[A-(A++C)]A==AB(A+B)+(A+B+C)(BC-AB)=B[(A2+AB)+(C2-A2)+(BC--AB)]=BC(B+C)=(-B)(-C)(B+C).
Itt a három tényező rendre K első, második, harmadik szorzata 2. tényezőjének (-1)-szerese, ennélfogva
K=(y+z-2x)(z+x-2y)(x+y-2z).(1)

γ) Itt a 2. tényező úgy képezhető az 1.-ből, a 3. tényező is a 2.-ból (végül még az 1. is a 3.-ból), hogy az x, y, z betű helyére rendre y, z, x betűt írunk, a szokásos kifejezéssel: x-et, y-t és z-t ciklikusan fölcseréljük. Ugyanígy áll elő a III. számhármas az I-ből, ez a magyarázata annak, hogy III. és I. esetében ugyanazt az értéket kaptuk K-ra, hiszen K-nak (1) alakjában így csak a tényezők sorrendje változik meg.
Azt is látjuk, hogy x, y, z helyére rendre az x+u, y+u, z+u számot írva, ahol u tetszés szerinti szám, (1) tényezői változatlanok maradnak, mert pl. az elsőben 2x ugyanannyival változik, mint az y+z. Ez magyarázza meg a II. és az I. számhármasok esetében adódott egyenlőséget, u=10.
A IV. és V. eredmények megegyezésének magyarázatában (1) mindkét észrevett tulajdonságát fölhasználjuk: Legyen u=-3, ekkor a második tulajdonsága szerint a IV. számhármassal megegyező értéket ad az x=1-3=-2, y=8-3=5, z=11-3=8 számhármas, ebből viszont ciklikus cserével adódik az V. számhármas.
 

Megjegyzés. K egyszerűbb alakra hozása számos más módon is lehetséges. Pl. a szorzatok 1. tényezője helyére egy-egy új betűt bevezetve:
x+2y+3z=D,y+2z+3x=E,z+2x+3y=F,
összefüggéseinket egyenletrendszernek tekinthetjük, x-et, y-t és z-t ismeretleneknek, D-t, E-t, F-et paramétereknek tekintve. Innen
x=118(-5D+7E+F),y=118(D-5E+7F),z=118(7D+E-5F),
ezekkel az 1. szorzat 2. tényezője
2x-y-z=118(-18D+18E)=E-D,
amit fönt is észrevettünk. Hasonlóan a 2. és a 3. szorzat 2. tényezője F-E, D-F. K-nak így adódó
S=D(E-D)E+E(F-E)F+F(D-F)D
alakját sem nehéz (E-D)(F-E)(D-F) alakra hozni.
Nem lehetne viszont hasonló alakítást végezni pl. az 1. szorzat tényezőit véve paramétereknek, mert ‐ mint láttuk ‐ ezek nem függetlenek egymástól.
 
 Csirmaz László (Budapest, I. István g. II. o. t.)