Az eladott nyulak száma ‐ mint darabszám ‐ egész, legyen $x$. Ekkor egy nyúl ára $10x$ Ft volt, és a teljes bevétel $10x^2$ Ft. A történetben nincs szó $10\text{Ft}$-nál kisebb értékről, csak ennek (egész) többszöröseiről, ezért ‐ a $10\text{Ft}$-ot $1$ pénznek nevezve ‐ a bevett pénzek száma $x^2$, négyzetszám, a kés értéke pedig annyi pénz, ahány a négyzetszám utolsó számjegyét 10-re egészíti ki (legfeljebb 8 pénz, mert a kisebb fiú utoljára legalább 2 pénzest kapott).
A kiosztott százforintosok (tízpénzesek) száma páratlan, mert az utolsót ugyanaz kapta, aki az elsőt, tehát $x^2$-ben a tízes helyen álló számjegy páratlan. Ebből megállapíthatjuk $x^2$ utolsó számjegyét. Legyen ugyanis $x=10y+z$, ahol $y$, $z$ egészek és $z<10$, ekkor $x^2=100y^2+20yz+z^2=20y\left(5y+z\right)+z^2$. Az első tag 10 páros többszöröse, ezért $z^2$ tízes jegye páratlan, és az egyes helyen álló jegye egyenlő $x^2$ ugyanezen jegyével. Véve a 10-en aluli természetes számok négyzetét, csak kétszer kapunk páratlan számú tízest: 16-ban és 36-ban, de az utolsó jegy mindkétszer 6, ezért a kés 4 pénzt, $40\text{Ft}$-ot ért.