A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kérdéses szögön a két kör közös pontjához tartozó érintők közti szöget értjük. A szög bármelyik közös pontban megállapítható, mert a közös pontok, és ottani érintőik is, páronként egymás tükörképei a két középpontot összekötő egyenesre; továbbá elég a két érintő közti valamelyik szöget meghatározni, a másik az azt -ra kiegészítő szög.
Az , , pontokkal meghatározott kör az eredeti háromszög köré írt kör felére való kicsinyítése az pontból, mert az háromszög ilyen kicsinyítéssel áll elő az háromszögből. Így átmegy -n, ezért célszerű és a , , pontokon átmenő kör szögét -ban meghatározni. A két érintő közti szögek egyenlők azokkal a szögekkel, amelyeket a két kör -hoz tartozó sugarainak egyenesei bezárnak, hiszen a sugár merőleges az érintőre, a merőleges szárú szögek pedig vagy egyenlők, vagy kiegészítik egymást -ra. Az ponthoz a -ben tartozó sugár egyenese és centrálisa, tehát közös húrjuk felező merőlegese, -ben pedig az egyenesen van rajta az -hoz tartozó sugár, mert átmérő, hiszen a felhasznált oldalfelező pontokból derékszögben látszik. Ezzel visszavezettük feladatunkat annak megállapítására, mekkora szögeket zár be az egyenes és a oldal felező merőlegese. Tekintsük most már -nek -ból kiinduló félegyenesei közül azt, amelyik az -t nem tartalmazó ív felezőpontján át lép ki -ból, és válasszuk a betűzést úgy, hogy a háromszög szögeinek szokásos jelölésével legyen . A esetben az ív nem nagyobb félkörnél, így az szöget az félegyenessel kettévágva, a középponti és kerületi szögek tételei alapján
Eszerint -nek másik félegyenese az félegyenessel szöget zár be, és a keresett szög ezzel egyenlő. ‐ Ha pedig az adott háromszögben , vagyis , akkor közvetlenül látható, hogy a kérdéses körök érintik egymást, szögük , hiszen a középpontjaik rajta vannak a háromszög szimmetria-tengelyén.
Sax Gyula (Budapest, Kölcsey F. Gimn. I. o. t.)
Megjegyzés. Ha speciálisan , akkor rajta van a átfogón, nem jön létre, hiszen egy körnek egy egyenesen legfeljebb pontja lehet. Könnyű belátni, hogy eredményünk erre az esetre úgy értelmezhető, hogy a átfogóegyenes és a kör közti szög . |