Feladat: 1051. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Csirmaz László 
Füzet: 1967/január, 25 - 27. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Paraméteres egyenletrendszerek, Interpolációs polinomok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1966/április: 1051. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. I. Az a,b,c paramétereket egyelőre különbözőknek tekintjük. Vonjuk ki (2)-ből (1)-et, (3)-ból (2)-t, majd a keletkező (7)-nek (b-a)-szorosából (6)-nak (c-b)-szeresét:

(b-a)y+(b-a)(a+b)z=B-A,(6)(c-b)y+(c-b)(b+c)z=C-B,(7)(b-a)(c-b)(c-a)z=(b-a)(C-B)-(c-b)(B-A).(8)
Innen kiszámíthatjuk z-t, az eredmény alapján (6)-ból y-t, majd mindkettő alapján (1)-ből x-et. Legyen rövidítésül
(b-a)(c-b)(a-c)=k,
így kellő átalakítások után, a számlálókat A,B és C szerint rendezve
z=-1k[(c-b)A+(a-c)B+(b-a)C],(9)y=B-Ab-a-(a+b)z=1k[(c2-b2)A+(10)+(a2-c2)B+(b2-a2)C],x=B-by-b2z=-1k[bc(c-b)A+ca(a-c)B+(11)+ab(b-a)C].

Eseteinkben azonban egyszerűbb a behelyettesítés, ha sem (8) jobb oldalán, sem tovább nem bontjuk fel az A,B,C paraméterekből képezett különbségek zárójeleit:
z=1k[(c-b)(B-A)-(b-a)(C-B)],(12)y=-1k[(c2-b2)(B-A)-(b2-a2)(C-B)],x=B+bk[c(c-b)(B-A)-a(b-a)(C-B)].(13)

II. Mármost a (4) értékrendszer esetében (12)-ből, (10) első alakjából és (13)-ból
z=0,x=B-Ab-a=-1,x=B+b=a+b+c.
Az (5) értékrendszer esetében pedig ugyanezekből az alakokból
z=1,y=B-Ab-a-(a+b)=-(a+b+c),x=B+b(a+c)=ab+bc+ca.

III. Ha a,b,c közül kettő egyenlő, pl. c=ab, akkor (3) és (1) bal oldala azonos, ezért a rendszernek vagy nincs megoldása ‐ ha ti. a jobb oldalaik nem egyenlők, mert így (3) és (1) ellentmondók ‐, vagy számtalan sok megoldása van ‐ amennyiben (3) és (1) jobb oldalai egyenlők, mert így a három ismeretlen meghatározására csak két független egyenletünk van. c=a esetén (4)-ben is, (5)-ben is C=A, így az utóbbi eset áll fenn. z értékét tetszés szerint választva (9)-ből, majd (1)-ből
y=B-Ab-a-(a+b)z,
x=A-a(B-A)b-a+abz=abA-aBb-a+abz.

Speciálisan (4), majd (5) esetében:
{y=-1-(a+b)z,x=2a+b+abz;   {y=-a-(a+b)z,x=a(a+b)+abz.   

Ha pedig a=b=c, akkor ‐ az előírt (4) és (5) esetben ‐ az (1)‐(3) egyenletek azonosak, bármelyik két ismeretlen értékét tetszés szerint megválasztva a harmadikat velük kifejezhetjük, számtalan sok megoldás van.
 
Csirmaz László (Budapest, I. István g. I. o. t.)

 
II. megoldás. (arra az esetre, ha a,b,c különböző). A feladatot úgy is felfoghatjuk, hogy annak az
x+yu+zu2
legfeljebb másodfokú polinomnak az x,y,z együtthatóit keressük, amely az u=a,b,c helyeken rendre az A,B,C értéket veszi fel. Megoldhatjuk a feladatot az interpolációs polinomokra vonatkozó ismeretek alapján is.* Ez a polinom az idézett cikk (2) és (3) kifejezéseit felhasználva, Lagrange-féle alakjában a következő:
A(u-b)(u-c)(a-b)(a-c)+B(u-a)(u-c)(b-a)(b-c)+C(u-a)(u-b)(c-a)(c-b),
tehát z-t megadja e polinomban u2 együtthatója, y-t az u együtthatója, x-et pedig az u-t nem tartalmazó tag:
Z=A(a-b)(a-c)+B(b-a)(b-c)+C(c-a)(c-b),
y=-(b+c)A(a-b)(a-c)-(c+a)B(b-a)(b-c)-(a+b)C(c-a)(c-b),
x=bcA(a-b)(a-c)+caB(b-a)(b-c)+abC(c-a)(c-b).
Ezek a kifejezések könnyen a (9)‐(11) alakra hozhatók.
Hasonlóan a keresett polinom Newton-féle alakja, az idézett cikk (1) kifejezését megelőző meggondolás felhasználásával, c1,c2,c3 helyére e1,e2,e3 együtthatót írva, és a polinom előírt értékpárjait (b,B),(a,A),(c,C) sorrendben felhasználva
e1+e2(u-b)+e3(u-b)(u-a)=
=B+B-Ab-a(u-b)+C-B-B-Ab-a(c-b)(c-b)(c-a)(u-b)(u-a);
innen csekély átalakítás után z és x értékét a (12), (13) alakban kapjuk
*Lásd pl. Surányi János: Interpolációs polinomok előállítása, Megjegyzés az 1378. feladathoz, K. M. L. 31 (1965/11) 112-114. o.