A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A szögfelezés miatt az -t nem tartalmazó és ívek egyenlők, így a és húrok is. Fordítsuk el a háromszöget körül addig, míg a -be jut, és legyen ekkor új helyzete . Ez a pont -nek -n túli meghosszabbítására esik, mert , és az utóbbi a szöget -ra egészíti ki, hiszen húrnégyszög. Így a egyenlő szárú háromszög magassága, felezi az alapot, . Ez az első bizonyítandó állítás.
Hasonlóan , ezért a háromszöget körül elfordítva átjuthat -be. Legyen ebben a helyzetben az pontban, ez a félegyenes pontja, mert , és egyenlő szögek, és első szárukat ugyanolyan irányú forgás viszi át a második szárba, ugyanis az -t tartalmazó íven van, hiszen , a kör átmérője. Így a egyenlő szárú háromszög magassága, , másrészt -t úgy kapjuk, hogy és közül a nagyobbikból kivonjuk a kisebbiket: . Ezzel a második állítást is bebizonyítottuk. minden esetben az -tól különböző pont, viszont egybeeshet vele. Ekkor a külső szögfelező érinti a kört, ezért a belső felező átmegy a középponton, a háromszög egyenlő szárú, a -be, az -ba esik, az állítás semmitmondó.
Zambó Péter (Miskolc, Földes F. Gimn., I. o. t.) |