A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Elég azt belátnunk, hogy a szorzat kifejtett alakjában különválasztva azokat a tag-tag-szorzatokat, melyeknek legalább egyik tényezője az adott tényezők utolsó tagja, a különválasztott szorzatok összege 0. a következő alakban írható:
A második zárójelbeli kifejezésből -et kiemelve felismerjük, hogy a benn maradó kifejezés olyan szerkezetű, mint amilyet szorzattá alakításában használtunk; itt , és helyén 2 áll, ezért | | Ugyanígy az első zárójelben helyén -t látunk, ezért | |
Ezek alapján egyszerűbb alakban írható: | | A három tag nevezője közös, elég a számlálók összegét vizsgálnunk. Valóban | | Ezzel igazoltuk az állítást.
Kuluncsich Tibor (Baja, Tóth K. g. II. o. t.)
Megjegyzések. 1. A fenti átalakítások alapján (1) tényezői így alakíthatók:
A jobb oldali számlálók felcserélve egyenlők a bal oldali első törtek számlálóival (a nevezők pedig felcserélés nélkül egyenlők), ezért a jobb oldalak (a teljes kifejezések) szorzata egyenlő a bal oldali első tagok (a megrövidített kifejezések) szorzatával. Így magát a szorzatot is megkaptuk rövidebb alakban.
Lengyel Tamás (Budapest, Berzsenyi D. g. I. o. t.)
2. Többen a fenti felismerést úgy mondták ki, hogy az (1)-beli tényezők első tagja mértani sorozatot alkot. |