|
Feladat: |
999. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bozóky Szeszich Ádám , Csáki István , Feledi Ildikó , Fűrész József , Jancsó Annamária , Muzsnai László , Pócsik István |
Füzet: |
1966/március,
120 - 121. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Síkidomok átdarabolása, Terület, felszín, Sokszögek szimmetriái, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1965/szeptember: 999. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Húzzuk meg az adott szabályos tizenkétszög oldalfelező merőlegeseit. Ezek az középpontban metszik egymást, az oldal felezőpontjától -ig terjedő szakaszuk egyenlő, és bármely két szomszédos oldalhoz tartozó ilyen szakasz között ugyanakkora szög van, a teljes szög 12-ed része.
Bármelyik oldal fölé rajzolt szabályos háromszög új csúcsa az oldalfelező merőlegesen, az előbbi szakasz meghosszabbításán adódik, az oldaltól mindig ugyanakkora távolságban. Ezért bármelyik új csúcsot körül a teljes szög 12-ed részével elforgatva a szomszédos oldal fölé rajzolt új csúcsába jut át. Így a 12 új csúccsal meghatározott tizenkétszög valóban szabályos.
II. mindegyik szöge , ez és a bezáró oldalakra rajzolt két a csúcsnál szögtartományt fed le, így az új csúcsok szomszédos párjainak összekötésével keletkező háromszögek -vel közös csúcsánál -os szög van. Ezért az és közti gyűrű alakú idom 12 db -ból és 12 db egybevágó egyenlő szárú derékszögű -ból áll, ugyanis mindegyik befogója egyenlő oldalával.
Rajzoljunk minden második oldala, mint alap fölé, befelé szabályos háromszögeket. Ezek új oldalai -os szöget zárnak be -nek avval a csatlakozó oldalával, amelyre befelé nem rajzoltunk -at. Ezért a 6 új csúcsot egymás után összekötve, a kihagyott oldalak fölött 6 egybevágó négyzetet kapunk, középen pedig egy szabályos hatszög adódik, mert -nek a teljes szög -ed részével való forgatása az újabb -akat egymásba viszi át. Húzzuk meg 3 leghosszabb átlóját és a 6 négyzet 1‐1 átlóját. Így -ot 6 db -ra, és mindegyik négyzetet 2 db -ra osztottuk. Eszerint ugyanúgy 12 db -ból és 12 db ból áll, mint a gyűrű‐idom. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
Feledi Ildikó (Nagykanizsa, Landler J. g. II. o. t.) Muzsnai László (Debrecen, Református Koll. g. I. o. t..)
Megjegyzések 1. A területek egyenlőségét számítással is bizonyíthatjuk. Azt mutatjuk meg, hogy területe 2-szer akkora, mint -é. hasonló -höz, ezért területeik aránya egyenlő oldalaik négyzetének arányával. Oldaluk -nak átfogója. ill. befogója, átfogójának négyzete viszont Pitagorasz tétele értelmében 2-szerese a befogó ‐ vagyis oldala ‐ négyzetének.
Bozóky‐Szeszich Ádám (Budapest, Berzsenyi D. g. II. o. t.)
2. A ábrán 3 átdarabolásos bizonyítást vázolunk és a gyűrű‐idom része területének egyenlőségéhez. Az egyformán jelölt darabok egybevágóságának bizonyítását az olvasóra hagyjuk. Az 1, 2, 3 jelű felbontást Csáki István (Szolnok, Verseghy F. g. II. o. t.) és Jancsó Annamária (Budapest, Fazekas M. gyak. g. II. o. t.), az , , jelűt Fürész József (Tatabánya, Árpád g. III. o. t.), az , , , jelűt Pócsik István (Eger, Gárdonyi G. g. III. o. t.) dolgozatából közöljük, némi egyszerűsítéssel.
3. Tetszetős átdarabolást mutat a ábra, minden négyszöge egy és egy egybekapcsolásával áll elő. Az 2‐2 oldalára támaszkodó négyszögek tükrösen egybevágók a belső négyszögekkel. |
|