A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük a forgó egyenesnek egy az egyenestől különböző és arra nem merőleges helyzetét. Az és egyenlőszárú háromszögek hasonlók, mert az alapon fekvő, -nél levő szögeik csúcsszögek, és így egyenlők, tehát egyenlő az -nél, ill. -nél levő szögük is. Így párhuzamos -gyel, és a feltétel szerint fele akkora.
Legyen a kérdéses metszéspont . Ekkor és hasonló háromszögek, mert megfelelő oldalaik egybeesnek, vagy párhuzamosak, és a megfelelő szakaszok aránya . Így az pontnak -re való tükörképe. Amennyiben a forgó egyenes átmegy -en (és így -n is), vagy arra merőleges, akkor és az egyenesen adódik, az és egyenesek egybeesnek, határozott metszéspontról nem lehet szó. Így csak az középpontú körnek -re való tükörképén (más szóval -kal való elforgatottján) lehet. E körnek minden pontja hozzátartozik a keresett mértani helyhez, kivéve az egyenesen levő , pontjait. Ugyanis a forgó egyenesnek a -t előállító helyzetét meghatározza -nek -re való tükörképe; viszont tükörképe , ekkor a forgó egyenes csak érintheti a köröket, merőleges -re, -ből pedig az -helyzet adódik számára, így pedig ‐ mint láttuk ‐ nem kapjuk vissza -et, ill. -t.
Parraghy Péter (Budapest, Bláthy O. erősár. ip. techn. II. o. t.)
|