|
Feladat: |
966. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Babai L. , Eff L. , Horváth Rozália , Kafka P. , Kugler S. , Laborczi Zoltán , Márkus András , Marossy F. , Méhesfalvi P. , Molnár G. , Palla L. , Somos E. , Szeredi P. , Takács L. , Verdes S. |
Füzet: |
1966/február,
66 - 68. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek hasonlósága, Forgatva nyújtás, Magasságvonal, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1965/február: 966. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A szóban forgó háromszög egymás utáni csúcsainál levő szög -nak rendre -szerese, -szerese, -szerese, azaz , , , a háromszög tompaszögű.
1. ábra Az 1252. feladatban láttuk, hogy ha a háromszögben (1. ábra), akkor az egymás utáni csúcsokból húzott magasságok talppontjaival meghatározott talpponti háromszögnek szögei (az oldalak mint átmérők fölé irt Thalész-körökben fekvő , és húrnégyszögek felhasználásával)
és az háromszöget is felhasználva
és hasonlóan a háromszögből . Láttuk továbbá, hogy ( esetén) a talpponti háromszög csúcsainak , , , sorrendben való körüljárása ellentétes irányú a kiindulási háromszög csúcsainak , , , sorrendben való körüljárási irányával. Ezek szerint a -hoz szerkesztett talpponti háromszög (2. ábra) csúcsainál levő szögek nagysága rendre , , , és mivel így a csúcsánál tompaszögű, azért a hozzá szerkesztett talpponti háromszögnek, a szóban forgó második talpponti háromszögének szögei rendre , , . Látjuk, hogy , és , vagyis hasonló -hoz úgy, hogy az egymásnak megfelelő csúcs-párok és , ill. és , végül és .
Eszerint a hasonlóságban csúcsainak , , sorrendben való körüljárása felel meg csúcsai , , sorrendű körüljárásának. két körüljárás ellentétes irányú, mert a | | körüljárások iránya szomszédos páronként ellentétes, így a negyediké ellentétes irányú az elsőével. Ezért előállítható bármely (a síkban levő) tengelyre vonatkozó tükörképéből alkalmas forgatás és kicsinyítése útján. Induljunk ki -nak a leghosszabb oldalára való tükörképéből, így a mondott forgatás szöge egyenlő az irányt -be átvivő forgás szögével. Az irányt körül -be -os forgás viszi át ‐ abban az irányban, amely -t -os forgással viszi át -ba ‐, a -gyel megegyező irányt körül -be -os, az előbbivel ellentétes irányú forgás, így a keresett forgás nagysága , abban az irányban, amely leghosszabb oldalát forgással viszi át a nagyságra következő oldalába. Ezzel meghatároztuk -nek -hoz képest elfoglalt állását. Ebből már röviden megkapjuk negyedik talpponti háromszögének, -nek -hoz képest elfoglalt állását (3. ábra, amelyen a 2. ábrabelihez képest eltolva és -szeresre nagyítva látható), hiszen a -nek második talpponti háromszöge. Így hasonló -höz, tehát -hoz is, és előállítható -ből úgy, hogy ezt -kal elforgatjuk abban az irányban, amely a leghosszabb oldalt (azaz ) forgással viszi át a nagyságra második oldalába, majd tükrözzük a leghosszabb oldalára, végül állását megtartva kellő mértékben kicsinyítjük. ‐ A most mondott eljárásban a tükrözés és a forgatás sorrendjét felcseréltük, ez azonban nyilvánvalóan megengedett, a 3. ábrán az elforgatást az idom jele mellé tett vesszővel, a tükrözést ismét csillaggal jelöltük, és ‐ mint látjuk ‐ . Eszerint azonos állású -gal. Ez viszont azonos állású -lal, hiszen leghosszabb oldalukra vonatkozó tükörképük, ill. azonos állásúak, mert a fent mondott két forgatás és ellentétes irányú körüljárása miatt ellentétes irányú. Mindezek szerint a -lal azonos állású.
Laborczi Zoltán (Budapest, Fővárosi Iskolaszanatórium g. II. o. t.) Márkus András (Sopron, Széchenyi I. g. II. o. t.)
Megjegyzések. 1. A forgatások szögének meghatározása nem volt lényeges. Elég lett volna azt kimondani, hogy a két forgatás nagyságra nézve egyenlő, irányuk ellentétes. 2. Eredményünkből következik, hogy -nak 8., 12., 16., talpponti háromszöge is megegyező állású az eredeti háromszöggel, továbbá hogy , , , , valamint , , és , , , egymás közt ugyancsak egyező állású hasonló háromszögek ( az -edik talpponti háromszög). A gyakorlat kitűzésekor a szerkesztőség ajánlotta az 1252. feladat megoldásának elolvasását, K. M. L. 30 (1965) 7. o.Nem nehéz megmutatni, hogy a kicsinyítés aránya , ez azonban kérdésünk szempontjából lényegtelen. |
|