A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen a kör középpontja sugara , a húr kezdő helyzetének végpontjai , , felezőpontja ; fordulás közben a rövidebb íven haladjon, , és végső helyzete , , . Így még a rövidebb íven van, mert és ; legyen és metszéspontja .
A mozgó húrnak -hoz legközelebbi pontja , legtávolabbiak és , minden az és közötti távolságban van pontja a húrnak (-tól mérve), így a húr azt a területet súrolja, amelyet a hosszabb ív, az , szakaszok és az negyedkörív határol, kivéve a ív és az , szakaszok határolta területet. Meghúzva még az -t és -t felező , sugarakat, a mondott terület az és fél-szeletek és az körgyűrű-negyed összegének és a idomnak a különbsége. A fél-szeletek együttes területe az szelet területével egyenlő, ami az körcikk és az háromszög területének különbsége, a idom területét pedig a körcikkből a háromszög területe 2-szeresének kivonásával kapjuk, ugyanis a súrolt idom nyilvánvalóan szimmetrikus az tengelyre. Mivel , és , ezért a mondott részek és a teljes terület:
Höss Rozália (Makó, József A. g. III. o. t.)
II. megoldás (vázlat). Fenti ábránkat kiegészítve az átmérővel, -nek és -nek -ra való tükörképével és az körüli sugarú körrel, majd az ábrán -vel jelölt idomokat a helyzetbe áthelyezve látjuk, hogy a súrolt idom területe egyenlő az vonallal határolt idoméval. Az utóbbit úgy kapjuk, hogy a nagy kör feléből elvesszük a kis kör negyedrészét (6-od és 12-edrészének összegét) és az oldalú négyzetet: További meggondolás mutatja, hogy a kérdéses terület egyenlő az körcikk és az négyzet területeinek különbségével, ahol a ív első negyedelő pontja. Ugyanis az körcikk területénél az körcikké 2-szer, -é 4-szer nagyobb, a körgyűrű-cikk területe pedig 3-szor, így az átdarabolással nyert idomhoz hozzávéve az körcikket, el kell vennünk a gyűrű-cikk 2/3 részét. A maradó 1/3 rész egyenlő területű az körcikkel, ezért ‐ helyette sugarú körcikket véve, annak íve lesz. Vigassy Lajos |