A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Egy sokszög területét ugyanúgy fogjuk jelölni, mint magát a sokszöget. Keressük a pontot az egyenes ellenkező oldalán, mint ahol a pont van. Ekkor kell, hogy legyen, tehát hogy kétszer akkora távolságra legyen -től, mint . Az ennek a feltételnek megfelelő egyenes pontjai közül csak az és egyenessel való és metszéspontok nem felelnek meg a követelménynek, mert négyszög helyett háromszög keletkezik. Ha és az egyenes egy oldalán vannak, akkor | | kell, hogy teljesüljön, így csak annak az -vel párhuzamos egyenesnek a pontjai jönnek tekintetbe, amelyik négyszer akkora távolságra van -től, mint a pont. Ezek közül csak az és egyenes közti szakasz belső pontjait választva jön konkáv négyszög létre.
b) A szerkesztés menetét az ábra mutatja. A sorszámok az egyes egyenesek megszerkesztésének sorrendjét mutatják, a vesszős egyenesek a megfelelő vessző nélküli számmal jelölt párhuzamos egyenes megrajzolásához támaszegyenesül szolgálnak. (Ehhez elég az egyenes két pontjának ismerete, mint pl. az és egyenesek esetében.) az és egyenes metszéspontja; az és -é, és -é, és -é, az és egyenesé (utóbbi csak az igazoláshoz kell). az paralelogrammából. Mivel felezi a átlót, így kétszer akkora távolságra van -től, mint . Az paralelogrammából , továbbá , mert az paralelogramma átlójától egyenlő távolságra van a másik két csúcson át vele párhuzamosan húzott 3 és 4 egyenes, tehát ezek egyenlő szakaszokat metszenek le 5-ből. Így kétszer akkora távolságra van -től, mint , tehát -szer távolabb, mint . A , , és egyenes a mértani hely kijelölésére szolgált.
Kele András (Nagykanizsa, Landler J. g. I. o. t.)
|