Feladat: 927. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Ambrus Gábor ,  Horváth László ,  Kuluncsich Tibor ,  Szalay Marianne 
Füzet: 1965/április, 160 - 161. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tengelyes tükrözés, Magasságvonal, Rombuszok, Párhuzamos szelők tétele, Diszkusszió, Háromszögek szerkesztése, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/szeptember: 927. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyen a keresett háromszög ABC=H, amelyben AB=AC, az A-ból húzott AD és a B-ből húzott BE magasság egyenlő az alaphoz tartozó ma, ill. a szárhoz tartozó mb adott magassággal (l. ábra). Tükrözzük H-t a D pontra. Így B és C egymás képei ‐ mert az egyenlő szárú háromszög tengelybeli magasságának talppontja felezi az alapot ‐, A képe pedig legyen F. A BACF=R négyszög rombusz, mert oldalai egyenlők, és ebben ismerjük a BE magasságot és az AF=2AD=2ma átlót. Ennek alapján R és vele H az alábbiak szerint szerkeszthető.

 
 
1. ábra
 

Tetszés szerinti d egyenes egyik oldalán, tőle mb távolságban vele párhuzamos e egyenest szerkesztünk; d-nek egy tetszés szerinti A pontja körül 2ma sugárral k kört írunk, ennek e-vel való egyik metszéspontja F; ekkor R hátra levő B, C csúcsait az AF szakasz f felező merőlegese metszi ki e-ből, ill. d-ből, és a keresett háromszög H=ABC (vagy FBC).
H megfelel a követelményeknek, mert B-ből húzott magassága mb, A-ból húzott magassága pedig az AF szakasznak a BC-vel való D metszéspontig terjedő szakasza: AD=AF/2=ma.
H létrejön, ha k két pontban metszi e-t, azaz ha 2ma>mb, mert ekkor AF nem merőleges e-re, és így f metszi e-t (és d-t). Lényegében csak egy megoldás van. Könnyű belátni ugyanis, hogy ha F helyett e és k másik metszéspontját vennénk, vagy ha e-t d másik partján vennénk, az ugyanígy végzett szerkesztéssel H tükörképét kapnánk vagy arra a tengelyre, amely A-ban merőlegesen áll d-re, vagy a d tengelyre, vagy az A pontra.
 Ambrus Gábor (Budapest, Berzsenyi D. g. II. o. t.)
 

Megjegyzés. A fentivel lényegében azonosak a következő szerkesztések: Legyen az ADCΔD-ből húzott magassága DG. Ez párhuzamos BE-vel és fele akkora, mert a CBEΔ középvonala. d-re merőlegest állítunk (G-ben), felmérjük rá mb/2-t, a végpont körüli ma sugarú kör d-ből kimetszi A-t, az AD-re D-ben állított merőleges d-ből kimetszi C-t, végül C-nek D-re vett tükörképe B.
Kezdhetjük a szerkesztést az AD tengely helyzetének (vagy ami ugyanaz, a BC alap egyenesének és a D felezőpontjának) megválasztásával is, ekkor G-t az AD fölé írt Thalész-körből a D körül mb/2 sugárral írt kör metszi ki. Ugyanezt még így is mondhatjuk: a D körül mb/2 sugárral írt körhöz a D-től ma távolságban levő A pontból húzott érintők adják H szárait, alapját pedig a DA-ra D-ben állított merőleges.
 Szalay Marianne (Budapest, I. István g. I. o. t.)
 Kuluncsich Tibor (Baja, Tóth K. g. I. o. t.)
 
 
2. ábra
 

II. megoldás. Az I. megoldás jelöléseit használjuk, legyen továbbá BC=a, AC=b. H területe kétszeresének kétféle kifejezéséből
ama=bmb,a:b=mb:ma.
Eszerint ha H* egyenlő szárú háromszöget szerkesztünk mb-vel, mint alappal és ma-val, mint szárral, ez hasonló a keresett H-hoz, tehát H a H*-ból hasonlósági transzformációval megszerkeszthető. A 2. ábrán a hasonlóság középpontja a B*=B pont. ‐ A szerkesztés helyességének bizonyítását az olvasóra bízzuk. ‐ A háromszög létrejön, ha ma+ma>mb.
 Horváth László (Szeged, Radnóti M. g. II. o. t.)