A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az 1. ábra köreinek érintkezési pontja , a két kört összekötő körív két végpontja és . Az ábrának a feltételek szerinti megrajzolása ‐ más szóval bejárása ‐ azonos feladat a 2. ábra megrajzolásával, hiszen nem lényeges a vonaldarabok alakja, csak az, hogy az , , csomópontok egyes párjai hány közvetlen útvonallal vannak összekötve.
1. ábra | 2. ábra |
A 2. ábráról jobban látjuk, hogy pl. az és közti két útvonal a feltételek szerint egymással felcserélhető. Így elegendő lesz felsorolni a bejárás egymás utáni csomópontjait. Minden ilyen betűsorrendben az és közti első átmenet -féleképpen választható, ugyanígy a és közti első átmenet is (a második átmenetekben persze már nincs választás). Ezért a bejárások száma a csomópontok különböző felsorolásai számának -szerese lesz. A bejárás kezdőpontja és végpontja csak az vagy a csomópont lehet, mert ezekbe páratlan számú út fut be, -be viszont páros számú. Ugyanis egy ponton áthaladva oda befutó utat rajzolunk meg, az érkezését és a továbbhaladásét, ezért -n és -n csak egyszer-egyszer haladhatunk át, a harmadik útszakaszt rajzunknak vagy a kezdő, vagy a befejező szakaszában kell bejárnunk. Másrészt így a -ből kiinduló útszakasz bejárása is lehetséges lesz rajta való áthaladással. Ábráink tükrösek felező merőlegesére, mint tengelyre, ezért elég azokat a felsorolásokat megadnunk, amelyeknek kezdőpontja mondjuk (tehát végpontjuk ). Ezek tükörképei adják a -ben kezdődő (és -ban végződő) bejárásokat, és a megadandó felsorolások számát ezért ismét -vel szoroznunk kell. A felsorolás első két pontja vagy , vagy . Az előbbi után csak következhetik, az utóbbi után viszont vagy visszamegyünk -ba, vagy tovább megyünk -be, így a felsorolás első három pontja , vagy . Az első két esetben már ennyiből kiadódik a befejezés: (I.), ill. (II.) ‐ ugyanis rajzunk idő előtti befejezését jelentené. A harmadik eset -féleképpen fejezhető be: (III.) és (IV.) Ezek szerint -ból kiindulva a csomópontok egymásutánja -féle lehet, így pedig a megrajzolási lehetőségek száma az , útpárok, valamint a -ből való elindulás figyelembevételével . Rátky György (Budapest, Berzsenyi D. g. II. o. t.)
II. megoldás. Az I. megoldásban látott egyszerűsítéseket ismét felhasználjuk. Tekintsük az 1. ábrát egy vasúti hálózat vázlatának, a csomópontokban váltókkal. A csomópont váltói az itteni két áthaladás céljára kétféleképpen állíthatók be, vagy az ugyanazon csomópontok felé vivő vonalakat összekötve, az érkező vonatot ugyanoda továbbítva, ahonnét érkezett, vagy mindkétszer keresztülfutva -n (3. ábra és ). 3. ábra | 4. ábra) |
Így a hálózat képe a , ill. ábrára egyszerűsödik. Az a) esetben az -beli hurkot nyilvánvalóan az átmenet előtt kell bejárnunk, a -beli hurkot pedig utána (a fenti II. felsorolás). A b) esetben a bejárás , és különböző felsorolást kapunk aszerint, hogy a -n át nem futó ágat az 1., a 2. vagy a 3. átmenetben rajzoljuk (a fenti I., IV., ill. III. felsorolás). |