Feladat: 918. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Szalay Mihály 
Füzet: 1965/február, 63 - 65. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Paraméteres egyenletrendszerek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/május: 918. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Legyen a kérdéses aránypár

x:y=z:v,azaz(1)xv=yz,
így az adatok szerint fennállanak a következő további egyenletek:
x+v=y+z+a,(2)x2+v2=y2+z2+b,(3)x4+v4=y4+z4+c.(4)


Emeljük négyzetre a (2) egyenletet, és vonjuk ki a kapott egyenletből (1) kétszeresét, valamint (3)-at
0=2a(y+z)+a2-b.
Emeljük négyzetre (3)-at, és vonjuk ki belőle (1) négyzetének kétszeresét, valamint (4)-et
0=2b(y2+z2)+b2-c.
Így könnyen megoldható típusú kétismeretlenes egyenletrendszert kaptunk a két belső tagra. A jobb oldalakat egy‐egy betűvel jelölve
y+z=b-a22a=d,(5)y2+z2=c-b22b=e,(6)
feltéve, hogy a0, és b0, egyelőre erre az esetre szorítkozunk. Vonjuk ki (5) négyzetéből (6)-ot; osztással
yz=d2-e2=f.(7)
(5) és (7) alapján y és z a következő egyenlet gyökei:
u2-du+f=0,azazy,z=u1,2=12(d±d2-4f).(8)



Az előzők felhasználásával x és v így határozható meg:
(5) és (2) alapján
x+v=d+a=b+a22a=g,
másrészt (1) és (7) alapján
xv=f,
ennélfogva (8)-hoz hasonlóan
x,v=12(g±g2-4f).(9)
(8) eredményünk úgy értendő, hogy az u-ra vonatkozó egyenlet egyik gyökét y-nak, másikát z-nek vesszük. A megválasztás kétféleképpen lehetséges, nem kapunk azonban lényegesen különböző megoldást y és z felcserélésével, hiszen eljárásunk csupán az aránypár ismert felcserélési lehetőségeinek alkalmazását jelentené. Ugyanezek állnak (9)-re is; x és v megválasztása független y és z megválasztásától, így általában 4 nem lényegesen különböző megoldása van az (1)‐(4) egyenletrendszernek.
Az eredeti paraméterekkel kifejezve a két diszkrimináns:
D1=d2-4f=2e-d2=cb-b-(b-a22a)2,D2=g2-4f=(d+a)2-4f=2e-d2+b=D1+b,
ennélfogva
y,z=12(b-a22a±cb-b-(b-a22a)2),x,v=12(b+a22a±cb-(b-a22a)2).

y és z, ill. x és v valósak, ha D10, ill. D20. Ha Dl, vagy D2 0-val egyenlő, és a másikuk pozitív, akkor a két belső, ill. a két külső tag egyenlő és mértani középarányos a további két tag között. D1=D2=0 a fentiek szerint csak b=0 esetén lenne lehetséges, ezt az esetet eddigi számításunkban kizártuk.
A kizárt a=0 esetben (1)-ből és (2)-ból adódik, hogy az x, v számpár tagjai valamelyik sorrendben megegyeznek y-nal, z-vel, így (3) és (4) csak b=0, ill. c=0 mellett állhat fenn, a paraméterek nem függetlenek egymástól.
 

b=0 esetén hasonlóan adódik c=0 (itt (1) négyzetét használjuk), viszont (3)-hoz (1) kétszeresét hozzáadva
(x+v)2=(y+z)2,x+v=±(y+z),
tehát vagy a=0, vagy a=2(x+v). (Fordítva c=0-ból hasonlóan adódik b=0, a másik eset ‐ ti. x2+v2=-(y2+z2) lehetetlen.)
 

II. Az a=7, b=21, c=2625 paraméter‐hármas esetében d=-2, e=52, f=-24, g=5, D1=102, D2=112, így y és z egyike -6, másika 4, továbbá x és v egyike -3, másika 8. A 4 aránypár egyike:
(-3):(-6)=4:8.

 

 Szalay Mihály (Budapest, Vörösmarty M. g., III. o. t.)