A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen egy bizonyos árumennyiség beszerzési ára , eladási ára a haszon és a költségek hozzáadásával , vagyis nyilván . Így az alulról számított és a felülről számított haszonkulcs:
1) Ha mármost adott az haszonkulcs, akkor átrendezéssel az arány, majd a reciproka | | tehát a felülről számított haszonkulcs | | (3) | és ez valóban független -től is, -től is, csak -tól függ. Megfordítva: a arányt (2)-ből kifejezve, majd (1)-be helyettesítve | | A nevező nyilván 0-tól különböző, hiszen azt jelentené, hogy az eladási ár minden fillérje haszon, vagyis , ekkor nem volna értelme számításának.
2) Megjegyezzük, hogy mindig , mert az haszon a kisebb -hez viszonyítva nagyobb százalékot tesz ki, mintha a nagyobb -hez hasonlítjuk. Így a vizsgálandó különbség pozitív. (3)-ból a törtet eltávolítva azt látjuk, hogy a csak -t és a csak -et tartalmazó tag együtthatója a két oldalon ugyanaz, ezért az különbség kifejezhető a szorzattal: | | és éppen ezt kellett bizonyítanunk.
Horváth Géza (Esztergom, I. István g. II. o. t.) |