A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Mindegyik egyenletben csak két ismeretlen szerepel a három közül, mindegyik egyenletben másik kettő. Fejezzük ki -nal az első egyenletből -et, a másodikból -t, ezeket a harmadik egyenletbe helyettesítve egyismeretlenes egyenletet kapunk -ra: | | A törtek eltávolításával, rendezéssel (feltéve természetesen, hogy , ) amiből , (nem kizárt értékek), és folytatólag a rendszer két megoldása:
Mindkét értékrendszer valóban megoldás.
Rásó István (Ajka, Bródy I. g. II. o. t.)
II. megoldás. Egyik egyenletben sincs ismeretlentől mentes tag (továbbá nem fordul elő ismeretlennel való osztás), ezért , , egy megoldása az egyenletrendszernek. Tovább ettől különböző megoldást keresünk. Ez csak olyan lehet, amelyikben egyik ismeretlen sem 0, mert ha pl. , akkor az első és harmadik egyenletből -ra és -re is 0 adódik. Hasonlóan okoskodhatunk, ha , vagy . Osszuk az első egyenletet -nal, a másodikat -vel, a harmadikat -szel, így az új ismeretlenekre elsőfokú egyenletrendszert kapunk: Az elsőből , ezt a másodikba helyettesítve, majd -t kifejezve és a harmadikba helyettesítve innen ebből pedig a fenti , , megoldást kapjuk.
Gárdos Eszter (Pécs, Janus Pannonius lg. I. o. t.)
|