A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Vizsgáljuk meg az és előjele szerint adódó 4 lehetséges esetet külön‐külön. Tudjuk, hogy
1) Ha , akkor , a rendszer innen a szokásos módon , , mindkettő pozitív, megoldást kaptunk. Hasonlóan
2) esetén -ból , , megoldás;
3) esetén -ból , , megoldás;
4) esetén -ból , ,
itt nem felel meg a feltevésnek, s így az , feltevést kielégítő megoldás nincs. Ezek szerint a rendszernek 3 megoldása van:
A grafikus megoldást egy ábrán végezhetjük el, mert az 1)‐4) feltevések a derékszögű koordinátarendszernek csak egy‐egy síknegyedét használják fel, és e negyedek nem nyúlnak egymásba.
Az egyenletet az ábra folytonosan kihúzott grafikonja ábrázolja, a egyenletet pedig a szaggatott. Közös , , pontjaik megfelelnek a fenti 3 megoldásnak.
Valkó Ágnes (Budapest, Szilágyi E. lg. II. o. t.)
Megjegyzés. Az első egyenlet szerint , ez mutatja, hogy a grafikonnak csak az abszcisszákon vannak pontjai, másképpen: az függvény csak az helyeken van értelmezve. A grafikon természetesen tükrös az -tengelyre. ‐ Hasonlóan a második egyenletből , eszerint az függvény értékkészlete , és grafikonja tükrös az tengelyre.
Márki László (Budapest, Fazekas M. gyak. g. II. o. t.)
II. megoldás. Eltávolíthatjuk az abszolút érték jelét négyzetre emeléssel és négyzetgyökvonással is, ugyanis . A második egyenletből -at az elsőbe helyettesítve
Ennélfogva ha van az egyenletrendszernek megoldása, abban értéke csak 0, , vagy 2 lehet. A megfelelő értékeket a második egyenletből számítjuk: , 9, ill. 1. A (0, ), (, 9), (2, 1) értékpárok az első egyenletet is kielégítik, a rendszernek megoldásai.
Óhegyi Ernő (Budapest, Rákóczi F. g. I. o. t.)
Megjegyzés. A negyedfokú egyenlet megoldását az könnyítette meg, hogy kiemelhettük az tényezőt. Ha -et küszöböljük ki, hasonlóan az egyenletre jutunk. Az egész gyököket keresve ezt is sikerül megoldani.
|