Feladat: 811. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Rapcsák Tamás ,  Recski András 
Füzet: 1963/október, 74 - 75. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Paraméteres egyenlőtlenségek, Számtani-mértani egyenlőtlenségek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1963/január: 811. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. a) Azt mutatjuk meg, hogy (1) bal és jobb oldalának d különbsége nem negatív. Valóban, átalakításokkal

d=(1+1x)(1+1y)-9=1xy[(x+1)(y+1)-9xy]==1xy(x+y+1-8xy)=1xy(2-8xy)=2xy[1-4x(1-x)]==2xy(1-2x)20,


az egyenlőség 1-2x=0, x=1/2=y esetén teljesül.
 

b) A vizsgálandó k kifejezést
k=u+v(1-u)
alakban írva a szorzat második tényezője a feltevés szerint pozitív, ezért a szorzat is, tehát k is pozitív, az első egyenlőtlenség helyes.
Másrészt v(1-u)<1-u, mert v pozitív és 1-nél kisebb, így k<u+(1-u)=1, az állítás második egyenlőtlensége is helyes. Egyenlőség egyik részben sem lehetséges.
 
 Recski András (Budapest, Bolyai J. g. I. o. t.)
 

II. megoldás. a) Írjunk 9 helyett z-t és keressük meg z-nek azt a legnagyobb értékét, amellyel (1) még teljesül. (Nyilván z>4, hiszen a bal oldal mindkét tényezője 2-nél nagyobb.) Az I. megoldáshoz hasonlóan
d=(1+1x)(1+1y)-z=1xy[x+y+1+(1-z)xy]==1xy[2+(1-z)xy]0


akkor és csak akkor teljesül, ha
2+(1-z)xy0,másképpen2(z-1)xy.

Mivel z-1 pozitív, feltételünk így írható:
xy2z-1.
z-t növelve a jobb oldal nevezője nő, a hányados csökken, így a legnagyobb z érték, amely mellett ez az egyenlőtlenség még minden megengedett x, y-ra érvényes, az, amelyre a jobb oldal egyenlő az xy szorzat legkisebb felső korlátjával. Ismeretes mármost a nem negatív számok számtani és mértani közepe közti egyenlőtlenség, amelyből négyzetre emeléssel és a feltevés felhasználásával
xy(x+y2)2=14,
és ebben az egyenlőség x=y=1/2 esetén valóban beáll. Így xy legkisebb felső korlátja 1/4. Mostmár a
2z-1=14
egyenletből z=9. Eszerint (1) fennáll, de tovább nem élesíthető, azaz 9 helyén nagyobb számmal már nem érvényes.
 

b) Azt kell megmutatnunk, hogy u+v-uv a 0 és 1 közé esik, vagy hogy ezt 1-ből levonva 1 és 0 közé eső számot kapunk.
1-k=1-(u+v-uv)=(1-u)(1-v)
mindkét tényezője 1-nél kisebb és pozitív a feladat feltételei mellett, így szorzatukra is ez áll, és ezt akartuk bizonyítani.
 
 Rapcsák Tamás (Debrecen, Kossuth L. gyak. g. II. o. t.)