A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen a kérdéses szám . Különválasztunk egy lehetőleg nagy, -cel osztható részt: | |
Az utolsó két szám összege kisebb mint és osztható -cel, tehát csak , , vagy lehet; az első csak esetén következik be, az utolsó pedig csak akkor, ha mindkét szám , tehát . A számjegyek összege az előbbi esetben , az utóbbiban . Minden más esetben | | Ez csak úgy lehetséges, hogy a összeg egyes jegye . Másrészt , tehát , kell, hogy legyen, s így . A feladat állítása tehát helyes.
Bornes Nándor (Budapest, I. István Gimn. I. o. t.)
II. megoldás. Egy -cel osztható szám osztható -cel is, -gyel is. Eszerint az előbbi jelölésekkel
ahol és egész számok. alapján elég azt megmutatnunk, hogy páros. Mivel és legnagyobb értéke , legkisebb értéke , azért bal oldala nem lehet nagyobb -nál és nem lehet kisebb -nál. Így értéke gyanánt csak , és jöhet szóba. Megmutatjuk, hogy csak lehetséges. és összegét és különbségét -vel osztva
esetén innen csak páratlan -mel kapunk egész számot. Nem lehet azonban , mert úgy -ból -ből viszont , ellentmondás. helyén nagyobb páratlan számmal pedig -re -ból legalább -et kapunk, ez szintén lehetetlen. esetén -ből kiindulva ugyanezeket kapjuk -ra. Ha már most , akkor -ből , így bal oldala alakban írható, tehát páros. Ezt akartuk bizonyítani.
Magyar Ferenc (Tatabánya, Árpád Gimn. II. o. t.)
III. megoldás. A és számokra érvényes a feladat állítása. A többi szóba jövő szám alakú, ahol egész és . Ez így is írható: | | Itt az első tag -nak nem negatív egész többszöröse, a második tagra pedig . Így -k az utolsó két jegyéből álló szám, pedig az ezek elhagyásával visszamaradó szám (, ha ). E két szám összege A két számot összeadva az -es jegyek összegéből nem adódhat átvinni való -es, mert a jegyek összege legfeljebb ; ezért az -es helyen levő jegyek összege is, a -es helyen levőké is , együtt , a bizonyítandó állításnak megfelelően.
Szabó Zoltán (Győr, Czuczor G. Gimn. I. o. t.)
Megjegyzés. E megoldás záró lépése azonos az I. megoldáséval, de más úton jutottunk hozzá. A 11-gyel való oszthatóság itt felhasznált ismertető jelét röviden lásd pl. Radványi László: Az oszthatóság egy általános ismertető jeléről, K. M. L. 24 (1962/1) 12. o.; bővebben: 609. gyak. K. M. L. 21 (1960/11) 145. o. |