A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. utolsó jegye 4-es, mert a szorzást szokásosan elkezdve a egyesből 4 egyest írunk le. Így egyszersmind az -ben a tízes értékű helyen álló jegyet is megkaptuk, folytathatjuk a szorzást: -ben a szorzással adódó tízesből és az iménti maradék 2 tízesből 8 tízest írunk le ‐ ez lesz egyszersmind százasainak száma ‐ és 1 százast viszünk tovább. Továbbra is a -ben leírt számjegy mindig megadja -nek eggyel magasabb helyi értékű számjegyét. Ezt addig mindenesetre folytatnunk kell, mígnem -ben 6-os jegyet írunk le, és nincs átviendő maradék. Ekkor megkaptuk a legkisebb megfelelő -et:
| |
Az eljárást folytatva a nyert 6 jegyű szám ismétlődnék, tehát minden olyan jeggyel írt számnak megvan a szóban forgó tulajdonsága, mely az 1 5 3 8 4 6 szám -szor egymás után írásával áll elő.
Berény Tamás (Budapest, Kölcsey F. g. II. o. t.)
Megjegyzés. Fordítva, osztással is megkaphatjuk -et. első jegye 6-os, ezért első jegye 1-es. Így első két jegye 6, 1, tehát első két jegye 1, 5, ezért első három jegye 6, 1, 5 és így tovább, míg -ben először kapunk 6-os jegyet:
| |
II. megoldás. Jelöljük a keresett szám jegyeinek számát -val. Az utolsó helyen álló 6-os elhagyásával a többi jegyek sorra 10-ed akkora értékű helyre kerülnek, tehát az szám keletkezik, a 6-os eléje írásával pedig a -nél nagyobb szám. Így | | Itt a bal oldal osztható 13-mal. A 2-es tényező relatív prím a 13-hoz, ezért osztható 13-mal. Ez a szám db 9-essel van leírva, tehát egyenlő a osztásban a 0 maradék előszöri fellépéséig felhasznált 9-esek számával, a próba szerint 6-tal:
pedig egyenlő a nyert hányados 2-szeresével 5 3 8 4 6.
Csanády Gábor (Budapest, Móricz Zs. g. I. o. t.)
|