|  
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás.  utolsó jegye 4-es, mert a szorzást szokásosan elkezdve a  egyesből 4 egyest írunk le. Így egyszersmind az -ben a tízes értékű helyen álló jegyet is megkaptuk,  folytathatjuk a szorzást: -ben a szorzással adódó  tízesből és az iménti maradék  2 tízesből 8 tízest írunk le ‐ ez lesz egyszersmind  százasainak száma ‐ és 1 százast viszünk  tovább. Továbbra is a -ben leírt számjegy mindig megadja -nek eggyel magasabb helyi értékű  számjegyét. Ezt addig mindenesetre folytatnunk kell, mígnem -ben 6-os jegyet írunk le, és nincs átviendő maradék. Ekkor megkaptuk a legkisebb megfelelő -et:
   |  |  
  Az eljárást folytatva a nyert 6 jegyű szám ismétlődnék, tehát minden olyan  jeggyel  írt számnak megvan a szóban forgó tulajdonsága, mely az 1 5 3 8 4 6 szám -szor egymás után  írásával áll elő.
    Berény Tamás (Budapest, Kölcsey F. g. II. o. t.) 
 
    Megjegyzés. Fordítva, osztással is megkaphatjuk -et.  első jegye 6-os, ezért   első jegye 1-es. Így  első két jegye 6, 1, tehát  első két jegye 1, 5, ezért  első három jegye 6, 1, 5 és így tovább, míg -ben először kapunk 6-os jegyet:
  |  |  
  II. megoldás. Jelöljük a keresett  szám jegyeinek számát -val. Az utolsó helyen  álló 6-os elhagyásával a többi jegyek sorra 10-ed akkora értékű helyre kerülnek, tehát az  szám keletkezik, a 6-os eléje írásával pedig a -nél nagyobb  szám. Így  |  |    Itt a bal oldal osztható 13-mal. A 2-es tényező relatív prím a 13-hoz, ezért  osztható 13-mal. Ez a szám  db 9-essel van leírva, tehát  egyenlő a  osztásban a 0  maradék előszöri fellépéséig felhasznált 9-esek számával, a próba szerint 6-tal:
   
  
   
   pedig egyenlő a nyert hányados 2-szeresével  5 3 8 4 6.
   Csanády Gábor (Budapest, Móricz Zs. g. I. o. t.) 
  |